A nyár egyik legjobb élménye volt az a szegedi kirándulás, amikor nemcsak felkerestünk egy ún. legendás helyet, de nem is csalódtunk benne. Azt viszont csak most tudtuk meg, hogy a Tisza-parti Kiskőrössy halászcsárdának van kihelyezett tagozata is. Méghozzá Pesten, a Jókai tér 6. alatt, ahol – így az ismertető – „ugyanazt a minőséget nyújtjuk egy modernebb környezetben, mint amit Szegeden megszokhattak tőlünk”.
Kétségkívül modernebb a környezet, viszont sokkal kisebb, és hiába a Szegedről ismerős dekoráció, jellegtelenebb is. A galériás helyiség olyan, mint egy tipikus pesti kifőzde, ennek megfelelően az ételszagot sem sikerült maradéktalanul elszívni, bár ez még mindig istenes a szintén halbisztróként futó belvárosi Halkakashoz vagy a budai Nemóhoz képest.
A választék és ár többé-kevésbé megegyezik „a zászlóshajóéval” (Pesten van burger meg fish and chips is), ám ennél sokkal fontosabb, hogy a biztos kezdés, vagyis a haltepertő (1400 Ft) itt is frenetikus. Olyannyira, hogy hozzá képest a haltatár (1500 Ft) már nem is akkora kaland, pedig önmagában arra sem tudunk rosszat mondani: mint egy kellemes pástétom, bár csak néha érezni a halízt.
Elsősorban persze halászlézni (2000 Ft) jöttünk, külsőre nincs is abban semmi hiba. Örömmel állapítjuk meg azt is, hogy a pesti átlagot messze veri az itteni változat, ám bármennyire megnyaljuk is mind a tíz ujjunkat, marad bennünk némi hiányérzet. Épp az hiányzik, amiről nyáron úgy írtunk, „van itt valami plusz íz, amit nehéz lenne szavakba önteni”. Noha akkor úgy éreztük, hogy „kevesebb zsírral még jobb lenne”, és ez a vágyunk most teljesült, ez csupán szerény vigasz.
A harcsapaprikás túrós csuszával (2000 Ft) úgyszintén korrekt, de ekkor már az egészre rányomta a bélyegét a halászlécsoda elmaradása miatt érzett csalódás. Pedig még ki sem kértük a túrógombócot (630 Ft), amit olyan édes gyümölcsmasszával ízesítettek, hogy megkeseredett a szánkban.
