chili&vanília

A világ legfinomabb zserbója

Gasztro

Az eredeti receptet névadója, a svájci származású Gerbeaud Emil cukrász álmodta meg, aki – bejárva Angliát, Franciaországot, Németországot – Kugler Henrik hívására 1884-ben Budapesten telepedett le, hogy az előkelő belvárosi Gerbeaud cukrászda vezetését átvegye. Nyilván mindenkinek megvan az évek óta bevált, családi receptje, de bizton állítom: az alábbi arányokkal a világ legfinomabb zserbóját fogják sütni az ünnepekre! Rendkívül munkaigényes sütemény, viszont nagy mennyiség lesz belőle, és sokáig eláll, sőt minél többet pihen, annál finomabb és omlósabb lesz.

Kellemes ünnepeket, jó sütés-főzést, boldog új évet, jövőre ugyanitt találkozunk!

 

Klasszikus zserbószelet

Hozzávalók (1 nagy tepsihez vagy 60 szelethez)

 

Tészta:

2 dl tej

1 teáskanál cukor

2,5 dkg élesztő

70 dkg liszt

3 teáskanál só

10 dkg porcukor

40 dkg puha vaj

1 tojás

1 tojás a tetejére

 

Töltelék:

1,2 kg házi sárgabaracklekvár

60 dkg darált dió

30 dkg porcukor

1 citrom reszelt héja

 

Csokoládémáz:

25 dkg porcukor

5 dkg keserűkakaó-por

3 dl forró víz

20 dkg étcsokoládé

10 dkg vaj

 

A langyos tejhez adjuk a cukrot, elkeverjük, majd belemorzsoljuk a friss élesztőt, és felfuttatjuk. Közben egy keverőtálba tesszük a tészta többi hozzávalóját, hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt (a tejjel együtt), majd robotgép dagasztókarjával összekeverjük. Amikor nagyjából összeállt, kézzel folytatjuk, összegyúrjuk. Bucit formázunk belőle, fóliába csomagoljuk, és hűtőben egy órán át pihentetjük. Előkészítjük a tepsit – ebből a mennyiségből egy nagy, 46×38 cm-es tepsis adag lesz. A tésztát négy egyforma bucira vágjuk. Gyúródeszkán kiterítünk egy akkora sütőpapírt, amekkora a tepsi, ezen nyújtjuk ki az első tésztaalapot. Ezt sütőpapírostul áthelyezzük a tepsibe.

A tölteléket három részre osztjuk (a diót összekeverjük a porcukorral, a sóval és a reszelt citromhéjjal). Az első réteg tésztát megkenjük a sárgabaracklekvár egyharmadával, majd megszórjuk a cukros dió egyharmadával. Ezt követően megismételjük ugyanezt mindegyik réteggel. Összesen négy tésztarétegünk és három töltelékrétegünk lesz. Minden réteget megkenünk lekvárral és megszórunk dióval. Az utolsó rétegre nem kerül töltelék – erre majd a csokoládémáz jön. A tetejét megkenjük egy felvert tojással, és villával megszurkáljuk.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra, és 70-75 percig sütjük a zserbót, amíg a teteje aranybarnára pirul. Hagyjuk teljesen lehűlni. A csokoládémázhoz egy kis lábasban összeforraljuk a cukrot, a vizet és a kakaóport. A csokoládét felaprítjuk, majd ráöntjük a forró, kakaós szirupot. Elkeverjük, hogy a csokoládé felolvadjon, majd hozzáadjuk a vajat is. A mázat kissé lehűtjük, hogy egy picit besűrűsödjön. Mielőtt rákenjük a mázat, a tetejét vékonyan (ecsettel) megkenjük egy-két evőkanál baracklekvárral, így jobban tapad hozzá. Ráöntjük a csokoládémázat, és el­egyengetjük. Teljesen lehűtjük, ezalatt a máz is megszilárdul.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.