(2015-12-17)
Évek óta fényűzően éltek a Záhonyról előállított korrupt határrendészek és pénzügyőrök. A környéken mindenki tudta, hogy miből van a pénzük, a hatóságok a közelmúltig mégsem léptek. Igaz, hiába a nagy rendőrségi akciók, Záhonyban fél perc alatt vásárolhatunk Ukrajnából hozott csempészcigarettát.
Minden ellenkező állítással és feltételezett királyi dekrétummal szemben boszorkányok pedig igenis vannak, de ha mégsem lennének, ki lehet találni őket, és az pont olyan, mintha lennének. Évtizedekre visszamenőleg se lehet erre meggyőzőbb és lehangolóbb bizonyítékot találni, mint a menekültek miatti tömeghisztéria hazánkban.
Mi történne, ha civil és/vagy társadalmi mozgalmak veszélyeztetnék Orbánék hatalmon maradását? És ha a Jobbik? Vagy egy demokratikus ellenzéki erő?
Szűken vett kormányzati szempontból 2015. szinte a teljes eseménytelenség jegyében telt. A menekültügyi törvénymódosításokhoz hasonló látszatintézkedések és a devizaalapú lakossági kölcsönökkel kapcsolatos jogi viták elvarrása sem feledtetheti azt, hogy nehéz felidézni bármi olyan kormányzati cselekvést, amire néhány év távlatából is az ország sorsát érdemben alakító változtatásként emlékezhetünk majd. Politikailag viszont igencsak mozgalmas hónapok állnak a miniszterelnök és a pártja mögött.
Közhely, hogy az elmúlt öt-tíz évben Budapest közterei fenekestül fordultak fel és vissza. Történt mindez azért, hogy a mai szemléletünk szerinti élhetőbb, átláthatóbb, gyalogos- és biciklisbarát tereket, utcákat kapjunk. De ennek ára volt. A Nyugati tér átalakítása apropóján a modern köztérépítészetet búcsúztatjuk.
Budapest kész megragadni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által teremtett esélyt a 2024-es ötkarikás játékok rendezésére, és az erre pályázó Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) mögött széles a nemzeti összefogás.
Hogy milyen pártalelnök volt Pokorni Zoltán, arról ugyan lehetnek elképzeléseink, de inkább nem idézzük fel őket, hiszen a működésével kapcsolatos információk többsége még a maga idejében is csak a közvetlenül érintettek körében bírhatott némi jelentőséggel (bár efelől is vannak kétségeink). Mégis ebből a semmilyen alelnökségből mára valami érdekessé vált: Pokorni figurája. A halk szavú, ám nehéz életű tanárember, aki legalább egy gondosan kiválasztott szemüvegkeret erejéig képes volt gondolkodásra utaló tüneteket produkálni.
Az elmúlt hónapokban senki nem panaszolta a magyar miniszterelnöknél többször, hogy nincs közös európai megoldás a menekültválságra. És senki nem tett többet azért, hogy ne is legyen.
Legfrissebb műsorában hol szétszedi a bunkó celebet, hol dörzsölt terapeutaként viselkedik. Sikerét jelzi, hogy ha „odabenn” történik valami, az hírértékű. A Tv2-ről, a Fideszről és az értelmiség felelősségéről beszélgettünk vele, na meg arról, hogy összezárná-e magát Orbán Viktorral.
Hogyan zárta le a titkosszolgálat a Swartzcal szembeni akcióját? Hogyan tekint vissza a vele történtekre a svéd újságíró? Nádas Péter pedig arról is beszél, hogyan próbálták beszervezni.
Bár gyermekjogi törvényeink tiltják, sok esetben még mindig anyagi és lakhatási okok miatt szakadnak szét családok. A helyzetet a gyermekvédelmi rendszer növekvő előítéletessége és a gyatra lakáspolitika tovább rontja.
Mint minden lista, nyilván ez is vitatható; szerkesztőségünk a 2014 utáni ellenzékből az ő munkájukat értékeli a legjobbnak.
Majd’ egy év van hátra az elnökválasztásig, de az Egyesült Államokban már dübörög a kampány. Míg a demokrata térfélen simának tűnik a jelölés, a republikánusoknál nagy a tolongás. A legnagyobb figyelmet még Donald Trump kapja, de a háttérben feltűnt a legesélyesebb jelöltjelölt.
Papíron volt rá esélye, de végül egyetlen régiót sem tudott megszerezni a szélsőjobboldal Franciaországban. Győztesnek egyik demokratikus erő sem érezheti magát, legfeljebb azok a választók, akik megakadályozták a szélsőséges, rasszista Nemzeti Front áttörését.
A tanulatlan migránsok megállíthatatlan tömegei fenyegetik országunkat, akik számára ismeretlenek szokásaink, intézményeink, akik képtelenek alkalmazkodni – így rettegett Amerika a 19. században. Ismerős?
Még nincs negyvenéves, de már nyolc éve áll a tartomány élén. Az Oroszországi Föderáció észak-kaukázusi köztársaságának teljhatalmú ura Putyin bizalmi embere, s egyben ő a legerősebb oroszországi muszlim vezető is. Meddig tarthat ki a szövetségük?
Fellelni elveszett rokonokat, rátalálni messzire szakadt testvérekre, összehozni családokat – úgy lehet, ennél többet, szebbet, nemesebbet akkor se igen remélhetnénk az RTL Klubtól, ha amúgy a csatorna csupa-csupa jótékony célú, emberbaráti műsort sugározna.
Holokauszt-túlélő szülei svédországi lábadozásának és megismerkedésének történetéből készített filmet. A Hajnali lázat, mely először regényformában jelent meg, december 17-től vetítik a mozik.
A neve egyidős a háború után megújuló magyar filmművészettel. Mesterművektől betiltott filmeken át súlyos bukásokig sok minden belefért az életművébe. A szakmában csak Charlie-nak becézik. Makk Károly kilencvenéves.
A Star Wars-univerzum népszerűsége közel négy évtized múltán is töretlen. Mi ennek az oka? Örüljünk neki, vagy fogjuk a fejünket? És miért öltöznek az ovisok egyre többször Darth Vadernek?
A jelentős Star Wars-ológussal beszélgettünk, aki három hatalmas, minden igényt kielégítő kötetben tárta fel a szentháromságot alkotó trilógia, a IV–VI. epizód történetét.
1975-ben a Belügyminisztérium III/I-es ügyosztályán „PÁPAI-né” néven nyitották meg Forgách András édesanyjának beszervezési és munkadossziéját. Forgács Marcellné Avi Shaul Bruria férje egészségügyi állapota miatt állt ügynöknek. Róla szól az Élő kötet nem marad című könyv.
Az őszi kiadói szezon egyik legtöbb figyelmet kapott könyve Réz Pál és a kérdező Parti Nagy Lajos úgynevezett hangos memoárja, interjúkötete, a Bokáig pezsgőben lett.
Lám, egy újságíróból is válhat még komoly ember – sok más, okvetlenül fontosabb, általános tanulság mellett ezzel a reménykeltő személyes felismeréssel gazdagítja a szakmabeli olvasót William L. Shirer nagy sokára végre magyarul is megjelent alapműve – s persze életútja.
Új regényében ismét összeesküvés-elméletekkel játszik, és paranoiába hajszolja szereplőit. Professzor Eco hosszas unszolás után végül kötélnek állt, és válaszolt kérdéseinkre.
Miért volt különleges a magyar népzene a múltban, és hol van a helye a mai életünkben? Ki tartja életben, és mi a szerepe ebben a táncnak? A táncházmozgalom meghatározó alakjával tudományos kutatásokról, Bartókról, Kodályról és az internet nagy lehetőségeiről is beszélgettünk.
le mindenki, végül is ünnep van. Nem zajongunk, az őrült pörgés felfüggesztve, most a finom, akusztikus muzsikáké a szó.
Vajon mit tud az a fül, az az agy, az a kéz? Értjük-e, mitől lesz valaki Mozart, Liszt vagy Fischer Annie? A zenei tehetség sokrétű és még ma is nehezen érthető. Csodagyerekek pedig vannak.
Nem születtem varázslónak címmel jelent meg önéletrajzi könyve. Új hullámról, politikáról és elmaradt szerepekről is beszélgettünk vele.
A címe módosult, a szerepei híztak, fogytak és nevet váltottak, a címszerep beazonosítása pedig kétesélyessé lett az évek során, ám egyvalamiben nincs változás: Kálmán Imre operettje egy legenda.
„Hogyan kellene erről beszélni?” – teszik fel a kérdést a menekültekről készült előadások. Van-e színházi nyelvünk hozzá? Kinek és minek a nevében szólaljunk meg, mikor azt sem tudjuk, hogy mi van? Az előadások maguk is reflektálnak saját bizonytalanságukra.
Az Art Review szerint ő a harmadik legbefolyásosabb képzőművész a világon, Aj Vej-vej és Marina Abramović után; a „fotográfia Nobel-díját”, a Hasselblad Awardot két hete vette át, de az orosz hatóságokat mindez nem tartotta vissza attól, hogy betiltsák a kiállítását. Budapesti látogatásakor beszélgettünk vele.
Nem volt könnyű megírni a jó nevű magyar szakember mozgalmas életének történetét, hiszen azt is meghamisította.
A Capa Központban valójában három egyéni kiállítás látható, amelyek számos szállal kötődnek egymáshoz.
Kialakulásának okait nem ismerik, gyógyíthatatlannak mondják, de kezeléssel hosszú évekig „karbantartható”.
A kimerülő erőforrások réme a kozmosz felé hajtja civilizációnkat. Lehet, hogy hamarosan felvirrad a kisbolygóbányászok hajnala?
Volt doppingellenőr és mountain bike szövetségi kapitány. Női versenyzői a világ legjobbjai közé tartoznak. Az amatőr futósport keresett edzője, de alig találkozik a tanítványaival.
Ildefonso Cerdá, az urbanisztika atyja szerint a városi lét két lényegi funkcióból, a mozgásból és a helyben maradásból tevődik össze. Ennek kereteit tanulmányozzuk most debreceni viszonylatban. Íme, a városom közepe, a városházi kereszteződés. Még nem egészen a szív, nem a szakrális közép, mert az a tágas tér a Nagytemplom előtt. Ez itt az észak–déli meg a kelet–nyugati tengely, a képzeletbeli cardo és a decumanus metszéspontja a barbár Alföldön.
A kóros játékszenvedély nemcsak anyagi romlásba dönt, de szétzilálja a függő személyiségét és sokszor a környezetét is. Mit tesznek a magyarországi játékszervezők azért, hogy ne kerüljenek beteg emberek kifosztásának gyanújába?
Találkozott-e Gábor Zsazsa Münnich Ferencnével? Jovanka Broz Tito Mary Zsuzsival vagy Halász Judit Ligyija Gromikóval? Nem elképzelhetetlen, hisz mindannyian rendeltek ruhát a Váci utca 12. szám alatt működő Clara szalonból.
Minden második házasság válással végződik, de a hosszú párkapcsolatokban is általános probléma az elhidegülés. Valóban így kell ennek lennie?
