„Rövid idő alatt Budapest legkedveltebb találkozási pontja, igazi közösségi hely lett” – olvassuk a Móricz Zsigmond körtérhez közeli (XI., Vásárhelyi Pál u. 2.) bisztró beharangozóját, bár a nevét nehezünkre esik kimondani. Attól tartunk, hogy a jófejség oly mértékben telepedik az egyébként igen nagy alapterületű, és az esti órákban telt házat produkáló helyre, hogy abból nem sülhet ki sok jó. Nagyobbat nem is tévedhetnénk. A MiaPia ízlésesen berendezett, látványos objektum, sőt most még az oltárként is értelmezhető, LED képernyőkből álló hatalmas fal sem zavaró, mivel nem meccset közvetít, hanem az akváriumi halak stresszmentes életét. Nemcsak a közönség, a felszolgálók is diákoknak tűnnek, bár a munkamegosztáson lenne mit csiszolni: öt percen belül hárman is fel szeretnék venni a rendelést. Noha a már idézett beharangozóban a „kitűnő meleg ételek” mellett „remek” szendvicsekről és mártogatósakról írnak, a választékot látva kissé túlzónak tűnik a bisztró elnevezés. Van néhány, jóindulattal főételnek mondható fogás, de főleg a burgereknek áll a zászló, leves meg egyáltalán nincs.
A mártogatós tál (1790 Ft) nagy adag nacho-chipset jelent, amihez három, különböző ízesítőt választhatunk. A cheddar szósz annyiban különbözik a közértitől, hogy kicsit megmelegítették, a padlizsánkrémet először tejfölnek érezzük, a szárított paradicsomos feta pedig olyan, mint a körözött. Nagyobb szerencsénk van a vega-hamburgerrel (1990 Ft), jó a zsemle, jók a kiegészítők, de ami a legfontosabb: a grillezett kecskesajt húspótlónak is beválik. Ellenben a pankómorzsában sütött csirkemellcsíkokról (2490 Ft) már nincs ilyen jó véleményünk. Két darab, kissé száraz, közönséges rántott szeletről van szó, ráadásul a salátaágyon az ígért kéksajt helyett csak néhány koktélparadicsom díszeleg. Végül vigaszágon rendeljük meg ún. Mia csokis szuflét (890 Ft), ami nem rossz, bár talán lehetne egy leheletnyivel kevésbé édes.
