MaNcs 31. évf. 08. sz. (2019-02-21)
"Nagyon nehéz pillanatban vállaltam el, hogy írok a Tudományos Akadémia körüli botrányról. Az az érzésem ugyanis, hogy jelenleg józanul megközelíthetetlen a dolog."
A Hír Tv Szabadfogás című műsorában a demokráciát imitálva ül egymással szemben három Orbán-párti és három másik.
Ma, lapzártánk keddjén épp ott tartunk, hogy „a csendőrségről továbbra sem fogunk lemondani. A csendőrségnek nem az lesz a feladata, hogy buziparédákat biztosítson. Miskolcról több mint 100 rendőrt küldtek, mert olyan jól állunk, ezeket az aberráltakat kell nekik kísérgetni” – mondotta valaha, egészen pontosan 2010-ben Jakab Péter, a Jobbik jelenlegi parlamenti képviselője, szóvivője, a mai ellenzéki összefogás egyik legaktívabb figurája.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő kedd délelőtt a Facebook-oldalán arról írt, hogy az EP zöld frakciójának kezdeményezésére (amelynek ő is tagja) a költségvetési ellenőrző bizottság a március 4-i ülésére meghívta Polt Péter legfőbb ügyészt.
Az Egyesült Királyság március 29. éjféltől megszűnik az Európai Unió tagja lenni. Vagy nem. A brüsszeli Bruegel Intézet és a Corvinus Egyetem kutatóját arról faggattuk, vajon van-e az uniónak is sara abban, hogy a britek nemet mondtak a rendezett távozásra, és elkerülhető-e még a megegyezés nélküli kilépés? Lesz-e káosz, és mekkora lesz, ha lesz?
Bár az Orbán-kormányok korábbi, hasonlóan hangzatos programjaihoz képest a mostani „akciótervet” valamivel jobban előkészítették, maradtak kérdőjelek bőven.
Tagadhatatlanul kirekesztő, de a kormány politikai céljainak annál inkább megfelel az új családtámogatási program – mondja Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Nem szűnt meg a Rogán Antal alatti gyakorlat, és az elmúlt években is rengeteg ingatlant értékesítettek a piaci ár töredékéért Budapest egyik legdrágább kerületében. Az egyik ügy szálai egyenesen a Fidesz parlamenti frakciójába vezetnek. Sorozatunk első része.
Alapítványi felállást javasol az MTA körüli problémák megoldására a Professzorok Batthyány Köre. A szervezet elnöke szerint a sorosozással nincs gond, mert az nem az értelmiségnek szól, és Mészáros Lőrinc gazdagodása sem visszatetsző.
„Írhatok, amit akarok: valami / végül úgysem lesz másképp. Talán / ezért írok, amit akarok, valóban” – 1976-ban A mennyezet és a padló című kötetben jelentek meg ezek a sorok. Nem Tandori Dezső legismertebb sorai, de olyan korai evidencia jelenik meg bennük, ami végig ott lüktet majd a költői pálya következő, több mint négy évtizedében.
Kurtág György Bornemisza Péter mondásai című darabjának Halál feliratú tételében hangzik el a címben idézett kérdés, mely az 1980-as évek közepén, a habkönnyű kamaszkor leglázasabb időszakában igen masszívan vésődött a majdani koncerttudósító agyába.
Az úgynevezett városi múzeumokban kerülik a kockázatot.
Amikor Esterházy Péter a nyolcvanas évek elején lemásolta – beismerő vallomása szerint 250 órai munkával – Ottlik Géza Iskola a határon című művét, csak vonogattam a vállam: posztmodern gesztus, ingerlő képzőművészeti alkotás, önfeledt jófejfesztivál? Nem nagyon tudtam hová tenni, tetszett, izgatott, de egyszersmind bosszantott is. Miért?
Sokat köszönhet a Katonának, de egy idő után a független színházi világba vágyott. Az Árvácska címszereplőjével, Simkó Katalin színésznővel beszélgettünk.
A kormány létbizonytalanságba taszította a színházakat, és azóta is csak ígérget. Tarlós István örül, Fekete Péter gyanúsan hallgat, s úgy fest, hogy legrosszabbul a függetlenek járhatnak. És persze a közönség.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen fizikai színházi koreográfus–rendező szakon végzett Lukáts Andor és Horváth Csaba osztályában. Előadóként is tevékenykedett, ám a 2016-ban bemutatott Kohlhaasszal rendezőként vonult be a hazai színházi életbe. A hőseiről és azok jövőjéről beszélgettünk.
Színházat gyakorlatilag bárhol lehet csinálni: láttam már előadást villamoson, átépítésre váró zsinagógában, plázában, fitneszteremben, a kőbányai pincerendszerben, múzeumban, kocsmában… És persze lakásban, ami külön műfaj a helyspecifikus színházon belül.
Barbora Zentková és Julia Gryboś csaknem tíz éve dolgozik együtt művészpárosként. A cseh és szlovák művészeti életben közismert duó önálló kiállításait 2010 óta főként alulról szerveződő, a többi közt pozsonyi, prágai és brnói kisgalériák tereiben – és tereire – szervezi. Munkáik fókuszpontja a (festészeti) kép médiuma, illetve e médium elméleti és atmoszferikus kiterjesztésének lehetősége.
Máté Gábor évtizedek óta ír naplót, nem is akármilyet. Aki elcsípett akár csak egy bejegyzést az eddig publikáltak közül a Literán vagy a Színházban, az tudhatja, hogy a színészként végzett, ám komoly rendezői pályát is befutó alkotó nemcsak olvasott ember, de igen jól is ír.
Az Ida főhősnője és nehéz sorsú nénikéje hat éve szinte felfalták a vásznat – vagy épp fordítva, a vászon falta fel őket.
Egyre nagyobb károkat okozunk a természetben az egyszer használatos műanyag eszközökkel. Az ipar és a kereskedelem néhány éve újabb káros csomagolású termékkel állt elő: nagy divat lett a kapszulás kávé.
A hajfestés szinte egyidős az emberiséggel, de mint minden megrögzött szokásunknak, ennek is megvannak a kockázatai.
Hét éve tart a vörösiszap-katasztrófa miatti per a tragédiát okozó, jelenleg felszámolás alatt álló cég vezérigazgatója és 14 társa ellen. A februári (megismételt) elsőfokú ítélet után a helyszínen mértük föl, hol tart Kolontár és Devecser, s mit gondolnak az ottaniak az ítéletről.
Nemcsak a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarját nyerte el Adam McKay A nagy dobással két éve, de valami fontosabbat is megtalált: a saját hangját.
A nagy dobásban a pénzügyi válsághoz vezető machinációkat vette sorra, új filmjében Dick Cheney nemesnek aligha mondható arcélét vizsgálja.
