2000 milliárd forintot költ az állam lakástámogatásokra, de ebből a szegények alig látnak valamit

  • narancs.hu
  • 2023. november 7.

Gazdaság

Vajon mekkora összeg megy el a költségvetésben az idén lakhatással kapcsolatos támogatásra? Úgy 2000 milliárd forint. És mennyi jut célzottan szociális célra? Kábé 50 milliárd. És azt se az állam adja.

Az idén várhatóan 2160 milliárd forint megy el lakhatási és családtámogatásra a Habitat for Humanity legfrissebb lakhatási jelentése szerint. Tavaly és jövőre is kisebb összeg szerepel ezen a soron – 1200-1300 milliárd forint –, mivel bizonyos tételek lényegében tervezhetetlenül megugrottak, de azért ez még így is jelentős összegnek számít.

A támogatás gerincét két tétel adja: a rezsicsökkentés és a lakásszerzési támogatások. Az idén a lakhatási célú energiatámogatás, vagyis a rezsitámogatás 1458 milliárd forintot tehet ki, jövőre a várakozások szerint 865 milliárdot. A másik brutális tétel a lakáshoz jutás támogatása. Ez az idén 536 milliárd forint, jövőre pedig 393,5 milliárd lesz – vagy nem. A kormány ugyanis év közben jelentette be a családi otthonteremtési támogatás, azaz a csok szabályainak módosítását, így fogalmunk sem lehet, hogy ennek milyen költségvetési hatásai lesznek. De azért annyi bizonyos, hogy marad így is a családoknál. De milyen családoknál?

A Habitat számításai szerint a lakhatási támogatásokból – ideértve a lakásszerzéshez és a lakásfenntartáshoz kapcsolódó támogatásokat is – lényegében semmit sem szociális alapon oszt a kormány. A legnagyobb tétel, a rezsitámogatás nem a rászorultságra épül, annak ellenére sem, hogy az átlagosnak mondott fogyasztási szint felett meg kell fizetni a piaci árat. A rezsitámogatás nem kötődik a jövedelemhez, csak a fogyasztáshoz, és hasonló a helyzet a lakásszerzéshez kapcsolódó támogatásokkal, azaz a babaváró hitellel vagy a csokkal is.

Kifejezetten szociális alapon az állam lényegében nem nyújt semmilyen lakhatási célú támogatást. Ami van, azt az önkormányzatok adják.

Ide tartozik a köztulajdonban lévő lakások felújítása és rendelkezésre bocsátása. Erre az önkormányzatoknak az idén nagyjából 10 milliárd forintja van. Szintén önkormányzati költség a lakhatási költségek támogatása. Hogy ez pontosan mekkora összeg, nem tudni, mivel az önkormányzatok többféle szociális célú támogatást is nyújthatnak, s ezeknek csak egy része a lakhatási támogatás. Tipikusan ide tartozik a tűzifatámogatás. A teljes szociális támogatás 20-25 milliárd forint, de az állam marginálisan van jelen a szociális alapú támogatási rendszerekben, ezek egy részéért civil szervezetek felelnek, illetve uniós, tehát nem hazai költségvetési forrásból táplálkoznak. 

Összességében tehát az látszik, hogy az állam 2000 milliárd forintot költ valamiféle lakhatási támogatásra, ehhez képest a rászorultsági elven nyugvó támogatások – amelyeket többnyire önkormányzatok nyújtanak – hozzávetőleg 50 milliárd forint nagyságrendet jelentenek. Az állam deklaráltan a középosztálybelieket akarja támogatáshoz juttatni, de hogy ennek mi a célja – pontosabban hogy milyen mérőszámok alapján lehet a támogatás sikerét mérni –, nem tudni. Az azonban látszik, hogy a terv maximálisan teljesült.

Bár a rezsicsökkentésből kétségtelenül részesülnek az alacsonyabb jövedelműek, de a tűzifa vagy a palackos gáz nem tartozik a rezsivédelem alá – márpedig ezek tipikusan a legalacsonyabb jövedelmű háztartások fűtőanyaga. Részben ugyanez elmondható a csokról és a támogatott lakáshitelekről, illetve az otthonteremtési támogatásról is. Vagyis azt igénybe tudják venni alacsonyabb jövedelműek is, de alapvetően nem ők az abszolút haszonélvezők.

Ez jól megmutatkozik abban, hogy az MNB adatai szerint a babaváró hitelt igénylők harmada a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozik, több mint felük pedig a felső két ötödbe. Az alsó ötöd mindössze tíz százalékot képvisel. Hasonló a helyzet a lakáshitelek esetében is, és ezen nem fog javítani az új csok hitelezési gyakorlata sem, hiszen a maximálisan nyújtható, 50 millió forint hitelt aligha tudja felvenni majd egy átlagos család – egyszerűen nem lesz elég jövedelme hozzá.

A másik oldalt, vagyis azt a kört, aki igazán rászorulna valamiféle támogatásra, nagyon nehezen lehet mérni. Mint a Habitat szakértői elmondták, egyszerűen nincs ilyen témájú kutatás, adat, ezek híján pedig nem lehet számszerűsíteni ezt a kört. Olyan adatok állnak csupán rendelkezésre, hogy majd kétmillióan élnek olyan lakásban, amelyik beázik, penészes, félmillióan élnek olyan lakásban, amelyiket nem lehet rendesen fűteni. Másfélmillió ember él túlzsúfolt lakásban, többségük gyerek.

Összességében 2-2,5 millió ember él lakhatási szegénységben Magyarországon.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kávékapszula környezettudatos szemmel

  • Fizetett tartalom

A kávékapszula rendkívüli népszerűsége világszerte kétségtelen, ám a kényelmes és gyors kávézás mögött rejlő környezeti, gazdasági és társadalmi kérdések kevésbé kerülnek reflektorfénybe. Az alábbi írásunkban ezeket a fontos aspektusokat vizsgáljuk meg, hogy egy átfogó képet kapjunk a modern kávéfogyasztás egyik legmeghatározóbb trendjéről.

6 téma, ami ma már egyre kevésbé számít tabunak

  • Fizetett tartalom

A társadalom folyamatosan változik: átalakul, hogy milyen eszközöket használunk, hogy milyen elfoglaltságaink vannak a mindennapokban, hogy milyen tempóban éljük az életünket – és persze az is, hogy milyen témákat beszélünk meg nyíltan. Kétségtelen, hogy embere – és persze kultúrája – válogatja, mi számít tabunak és mi nem, de általánosságban azt láthatjuk, hogy a világ soha nem volt annyira nyitott és szabadelvű, mint ma.

Így válasszunk széket ülőmunkához

  • Fizetett tartalom

Az ülőmunka ugyan kényelmesnek tűnhet, viszont óriási terhet róhat az ízületeinkre és izmainkra is. Éppen ezért ajánlott egy valóban komfortos szék mellett dönteni, hogy még az igazán hosszú munkaórák után se fájjon a gerincünk vagy a derekunk. Hogyan érdemes széket választani az igényeinkhez mérten? Mutatjuk a pontos válaszokat!