Az ötezer fősnél nagyobb településeken CSOK Plusz néven kamattámogatott hitelkonstrukciót indít a kormány, a hitel 15, 30, illetve 50 millió forint lehet, a kamatozás 3 százalék, az első otthon esetében elegendő lesz 10 százalékos önrész – hangzott el szerdán a Kormányinfón.
Csák János kulturális és innovációs miniszter a Telex és a hvg.hu közvetítése szerint kifejtette, hogy a kormány 2015 óta 233 ezer családnak segített otthonteremtési támogatással, 754 milliárd forintból. A falusi CSOK megmarad, a városi CSOK iránti igény azonban megcsappant. Most a kormány megnézte, hogyan lehet az otthonteremtési rendszert a 2023-as igényekhez igazítani.
Az új hitel futamideje 10-től 25 évig terjedhet, a nők 41 éves korukig vehetik igénybe, illetve egy kétéves időszakban azok a 41 évesnél idősebbek is felvehetik, akik igazoltan 12 hetes terhesek. A hitel nem igényelhető telekvásárlásra, és az első közös otthon esetében 80 millió forintos értékhatárt állapított meg a kormány, lakásbővítés és új lakásba való költözés esetén 150 millió forint ez a limit.
Azoknak akik nem első otthont terveznek, hanem felújítást vagy bővítést, 20 százalék önrészt kell letenniük. Az első évben nem kell a tőkét törleszteni, csak a 3 százalékos kamatot kell fizetni. A gyermek megszületése után a hitelfelvevők egyéves hitelmoratóriumot kérhetnek. A második gyereknél a tőkéből elengednek 10 millió forintot, és ez így folytatódik a további gyerekeknél, mert a kormánynak az a célja, hogy „minden kívánt gyerek megszülethessen”.
A miniszter kérdésekre válaszolva elmondta, november közepéig kidolgozzák a részletszabályokat, januártól indul a CSOK Plusz program. Már megszületett gyermekek után nem fog járni, és akinek most érvényes CSOK-szerződése van, arra annak a rendszernek a szabályai vonatkoznak. Csak házasok vehetik igénybe, egyedülállók nem. Ha nem születik meg a várt és vállalt gyermek, a hitelt vissza kell fizetni.
Ingyenes típusterveket is elérhetővé tett a kormány, hogy akiknek ez jó, azok a tervezés költségeinek egy részét is meg tudják takarítani.
Csák János azt is bejelentette, hogy a kormány jóváhagyta a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc kutatóintézetének finanszírozását. 2023 és 2030 között 75 milliárd forintot szánnak a prokjektnek, és köszönik, hogy Krausz Ferenc Magyarországon is dolgozik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány tárgyalt az izraeli helyzetről, egyetértve az Országgyűlés határozatával, elítéli az Izrael elleni támadást, elismeri az ország jogát az önvédelemre. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken beszélt Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, Szijjártó Péter is egyeztetett izraeli kollégájával.
A kormány szerint Európa kiemelt érdeke, hogy a térségbeli országok belpolitikai helyzete stabil maradjon. Ebben a helyzetben segíteni kell Egyiptomot, ellenkező esetben onnan milliók érkezhetnek Európába. Gulyás azt mondta, a gyülekezési jog gyakorlásába nem fér bele a terrorizmus melletti tüntetés. Gulyás beszélt arról, fontosnak tartják, hogy a túszok visszanyerjék a szabadságukat. Gázában a kormány tudomása szerint tizenöt magyar él, közülük tíznél is több kiskorú, a legkisebb négy hónapos.
Az uniós tanácsülésen Orbán Viktor miniszterelnök „a magyar álláspontot fogja képviselni”: nem támogatja a Bizottság költségvetés-módosító javaslatát, a „migránspaktum”, valamint „a brüsszeli bürokraták fizetésemelése” miatt. Magyarország Ukrajna támogatását sem tartja indokoltnak a javasolt formában, mert ez a magyar kormány szerint nem szolgálja a békét, illetve elősegíti a háború elhúzódását.
Gulyás Gergely azt mondta, a lengyelországi választások eredményét tiszteletben tartja a magyar kormány, és sok sikert kívánt az új kormánynak. A szerdai kormányülésen nem került szóba Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kínai találkozója. Gulyás elsorolta az érveket, amelyek a magyar álláspontot támasztják alá ebben a kérdésben: Magyarország elítéli az orosz agressziót, elismeri Ukrajna jogát a területi integritásra, a valóság másik oldala pedig az, hogy Magyarország energiaellátása Oroszország nélkül nem biztosítható. Ezért is találkozott a magyar kormányfő az orosz elnökkel. A Telex újságírója felvetette, hogy Bulgária is legalább annyira kiszolgáltatott, ami a földgázbeszerzéseket illeti, mint Magyarország, a bolgár kormányfő mégsem volt ott Pekingben Putyinnal kezelni. Gulyás Gergely erre azt mondta, az Orbán-Putyin-találkozó nem volt annyira jelentős, különben pedig minden meg kell tenni, hogy Ukrajnában elhallgassanak a fegyverek.
Gulyás Gergely cáfolta, hogy Orbán Viktor a 4iG cég nevében bárkivel is tárgyalt volna, és azt is nyomatékosította, a miniszterelnök nem szólított fel senkit átadásra az eladás szándéka nélkül.
A halált okozó, évről évre súlyosabb problémát okozó kórházi fertőzésekről is szó esett. Gulyás a kérdésre – miért próbálják a szőnyeg alá söpörni a Direkt36 által részlezetett ügyet – azt mondta, a kórházi fertőzések világszerte gondot okoznak, ellenük meg kell tenni mindent, az a baj, hogy a baktériumok erősebbek, mint régebben. A miniszter nem tudott konkrét időpontot mondani azzal kapcsolatban, mikor szavazza meg Magyarország Svédország NATO-csatlakozását. Korábban arról beszélt, nem Magyarország fog utoljára dönteni, a minap azonban a török elnök az ottani parlament elé terjesztette az ügyet.
(Címlapképünkön Csák János kulturális és innovációs miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2023. október 25-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
