Azért nem lépték túl a határértéket a lisztériafertőzött zöldségek, mert fagyasztott zöldségre nincs is határérték

Gazdaság

Pedig 9-en meghaltak a termékek elfogyasztása után.

Július elején robbant a hír, hogy két és fél év alatt 47-en betegedtek meg, kilencen pedig meghaltak a Greenyard multinacionális vállalat bajai gyárában előállított, lisztériabaktériummal fertőzött fagyasztott zöldségektől. A Nébih visszahívta a termékeket, ezen túlmenően viszont nem szankcionálta a céget, sőt azt közölte, a vállalat nem hibázott.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban e látszólagos ellentmondásnak járunk utána, illetve annak, hogyan sikerült az öt európai országban felbukkanó megbetegedések eredetét visszavezetni a bajai gyárhoz. Egy rövid részlet:

A témában megszólaló szakértők többször hangoztatták, hogy a Greenyardot azért nem kellett a visszahíváson túlmenően szankcionálni, mert nem lépték túl a lisztériára megállapított határértékeket. Ezt a vélekedést a Nébih némileg pontosította a Narancsnak, méghozzá úgy, hogy nem is volt határérték, amit a Greenyard fagyasztott termékei átléphettek volna. Az ételekben található listeria monocytogenes még elfogadható határértékét egy 2005-ös uniós rendelet rögzíti, ez azonban csak a „fogyasztásra kész élelmiszerekre” vonatkozik. A nem közvetlen fogyasztásra szánt, hanem a mikroorganizmusokat elpusztító hőkezelés után fogyasztandó gyorsfagyasztott zöldségre nincs jogszabályi határérték, a jogalkotó ugyanis azzal a feltételezéssel élt, hogy a vásárló megfőzi a terméket, és ezzel megelőzi a bajt.

(…)

De ha a Greenyard nem sértette meg az uniós szabályokat, akkor miért vonta ki a termékeit a forgalomból a Nébih? Közleményük szerint azért, mert „megbetegedést okozó kór­okozó nem lehet jelen egyik élelmiszer-előállító üzemben sem”. Ezt minden bizonnyal egy 2003-as, „az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról” szóló kormányrendeletre alapozzák, az ugyanis kimondja, hogy már a megbetegedés gyanúja esetén le kell állítani az érintett élelmiszer gyártását és forgalmazását. Egyébiránt az uniós határérték hiánya nem jelenti azt, hogy a mirelitet gyártó vállalatok nem foglalkoznak a lisztériával. Rendszeres önellenőrzést végeznek, hiszen nekik sem érdekük, hogy gond legyen a termékeikkel. A Greenyard szóvivője azt írta nekünk, hogy a bajai gyárban is végeztek lisztériateszteket, és speciális higiéniai eljárásokat is alkalmaztak. „Ezt a példátlanul erőteljes baktériumtörzset azonban nem mutatta ki az élelmiszeriparban használt sztenderd vizsgálat.”

(Címlapképünk illusztráció, nem a bajai gyárban készült. Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Teczár Szilárd teljes cikkét a Magyar Narancs 2018. augusztus 16-i lapszámában olvashatja. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.