Azért nem lépték túl a határértéket a lisztériafertőzött zöldségek, mert fagyasztott zöldségre nincs is határérték

Gazdaság

Pedig 9-en meghaltak a termékek elfogyasztása után.

Július elején robbant a hír, hogy két és fél év alatt 47-en betegedtek meg, kilencen pedig meghaltak a Greenyard multinacionális vállalat bajai gyárában előállított, lisztériabaktériummal fertőzött fagyasztott zöldségektől. A Nébih visszahívta a termékeket, ezen túlmenően viszont nem szankcionálta a céget, sőt azt közölte, a vállalat nem hibázott.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban e látszólagos ellentmondásnak járunk utána, illetve annak, hogyan sikerült az öt európai országban felbukkanó megbetegedések eredetét visszavezetni a bajai gyárhoz. Egy rövid részlet:

A témában megszólaló szakértők többször hangoztatták, hogy a Greenyardot azért nem kellett a visszahíváson túlmenően szankcionálni, mert nem lépték túl a lisztériára megállapított határértékeket. Ezt a vélekedést a Nébih némileg pontosította a Narancsnak, méghozzá úgy, hogy nem is volt határérték, amit a Greenyard fagyasztott termékei átléphettek volna. Az ételekben található listeria monocytogenes még elfogadható határértékét egy 2005-ös uniós rendelet rögzíti, ez azonban csak a „fogyasztásra kész élelmiszerekre” vonatkozik. A nem közvetlen fogyasztásra szánt, hanem a mikroorganizmusokat elpusztító hőkezelés után fogyasztandó gyorsfagyasztott zöldségre nincs jogszabályi határérték, a jogalkotó ugyanis azzal a feltételezéssel élt, hogy a vásárló megfőzi a terméket, és ezzel megelőzi a bajt.

(…)

De ha a Greenyard nem sértette meg az uniós szabályokat, akkor miért vonta ki a termékeit a forgalomból a Nébih? Közleményük szerint azért, mert „megbetegedést okozó kór­okozó nem lehet jelen egyik élelmiszer-előállító üzemben sem”. Ezt minden bizonnyal egy 2003-as, „az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról” szóló kormányrendeletre alapozzák, az ugyanis kimondja, hogy már a megbetegedés gyanúja esetén le kell állítani az érintett élelmiszer gyártását és forgalmazását. Egyébiránt az uniós határérték hiánya nem jelenti azt, hogy a mirelitet gyártó vállalatok nem foglalkoznak a lisztériával. Rendszeres önellenőrzést végeznek, hiszen nekik sem érdekük, hogy gond legyen a termékeikkel. A Greenyard szóvivője azt írta nekünk, hogy a bajai gyárban is végeztek lisztériateszteket, és speciális higiéniai eljárásokat is alkalmaztak. „Ezt a példátlanul erőteljes baktériumtörzset azonban nem mutatta ki az élelmiszeriparban használt sztenderd vizsgálat.”

(Címlapképünk illusztráció, nem a bajai gyárban készült. Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Teczár Szilárd teljes cikkét a Magyar Narancs 2018. augusztus 16-i lapszámában olvashatja. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.