Azért nem lépték túl a határértéket a lisztériafertőzött zöldségek, mert fagyasztott zöldségre nincs is határérték

Gazdaság

Pedig 9-en meghaltak a termékek elfogyasztása után.

Július elején robbant a hír, hogy két és fél év alatt 47-en betegedtek meg, kilencen pedig meghaltak a Greenyard multinacionális vállalat bajai gyárában előállított, lisztériabaktériummal fertőzött fagyasztott zöldségektől. A Nébih visszahívta a termékeket, ezen túlmenően viszont nem szankcionálta a céget, sőt azt közölte, a vállalat nem hibázott.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban e látszólagos ellentmondásnak járunk utána, illetve annak, hogyan sikerült az öt európai országban felbukkanó megbetegedések eredetét visszavezetni a bajai gyárhoz. Egy rövid részlet:

A témában megszólaló szakértők többször hangoztatták, hogy a Greenyardot azért nem kellett a visszahíváson túlmenően szankcionálni, mert nem lépték túl a lisztériára megállapított határértékeket. Ezt a vélekedést a Nébih némileg pontosította a Narancsnak, méghozzá úgy, hogy nem is volt határérték, amit a Greenyard fagyasztott termékei átléphettek volna. Az ételekben található listeria monocytogenes még elfogadható határértékét egy 2005-ös uniós rendelet rögzíti, ez azonban csak a „fogyasztásra kész élelmiszerekre” vonatkozik. A nem közvetlen fogyasztásra szánt, hanem a mikroorganizmusokat elpusztító hőkezelés után fogyasztandó gyorsfagyasztott zöldségre nincs jogszabályi határérték, a jogalkotó ugyanis azzal a feltételezéssel élt, hogy a vásárló megfőzi a terméket, és ezzel megelőzi a bajt.

(…)

De ha a Greenyard nem sértette meg az uniós szabályokat, akkor miért vonta ki a termékeit a forgalomból a Nébih? Közleményük szerint azért, mert „megbetegedést okozó kór­okozó nem lehet jelen egyik élelmiszer-előállító üzemben sem”. Ezt minden bizonnyal egy 2003-as, „az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról” szóló kormányrendeletre alapozzák, az ugyanis kimondja, hogy már a megbetegedés gyanúja esetén le kell állítani az érintett élelmiszer gyártását és forgalmazását. Egyébiránt az uniós határérték hiánya nem jelenti azt, hogy a mirelitet gyártó vállalatok nem foglalkoznak a lisztériával. Rendszeres önellenőrzést végeznek, hiszen nekik sem érdekük, hogy gond legyen a termékeikkel. A Greenyard szóvivője azt írta nekünk, hogy a bajai gyárban is végeztek lisztériateszteket, és speciális higiéniai eljárásokat is alkalmaztak. „Ezt a példátlanul erőteljes baktériumtörzset azonban nem mutatta ki az élelmiszeriparban használt sztenderd vizsgálat.”

(Címlapképünk illusztráció, nem a bajai gyárban készült. Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Teczár Szilárd teljes cikkét a Magyar Narancs 2018. augusztus 16-i lapszámában olvashatja. A lapra előfizetni itt lehet.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Egy nácisztikus személyiség

Leni Riefenstahlt ellentmondásos filmrendezőnek szokták nevezni, aki kétségtelen, olykor egyenesen zseniálisnak aposztrofált tehetségét rossz célok szolgálatába állította, pedig a képlet nem olyan bonyolult: életében és művészetében következetesen vezérelte saját becsvágya.

A padlónál is lejjebb

Steven Knight nem kóborol messze a Peaky Blinders világától; az Ezer bokszütésben tekintetét változatlanul az erőszak mindenféle for­mái­ra, az általános kegyetlenkedés közepette szövődő véd- és dacszövetségekre és a személyes ambícióra szegezi.

„Vigyen a ló”

A fegyverkovács alakjához kapcsolódó historikus szimbólumhordozás és a villoni balladaírás jelenti a szerző új verseskötetének képi és vershagyományát.

Curtis, az etalon

A belvárosi kerületek nagykörúton túli, jó közlekedésű, de kevésbé frekventált részein található üzlethelyiségek jellege és profilja folyamatosan változik, elég csak a Rózsa utca–Aradi utca–Izabella utca–Andrássy út által határolt kicsiny rész egykori legendás helyeire gondolnunk.

„Állj, ki vagy?”

Csáki Judit az utóbbi években kevesebb színikritikát írt, ám annál többet beszélgetett. Három év alatt három portrékötete jelent meg: 2022-ben Csuja Imréről (Imi, ne csináld!), 2023-ban Alföldi Róbertről (Alföldi – rajtam nem múlt), legutóbb pedig Csehalmi Györgyről.