Azért veszi meg az állam Tiborcz és Garancsi irodaparkját, hogy spóroljon

  • narancs.hu
  • 2024. június 18.

Gazdaság

Fónagy János kacifántos érveléssel állt elő a Dürer Park megvásárlásával kapcsolatban.

Fónagy János államtitkár szerint az állam azért vásárolja meg a Budapest XIV. kerületében található Dürer Park irodaházait, hogy spóroljon. Ez derült ki abból a válaszból, amit Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott – írta a 24.hu.

Arató azt szerette volna megtudni Orbán Viktortól, pontosan miért költ az állam 580 milliárd forintot a Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó zuglói irodakomplexumra, amiből aztán új kormányzati negyedet akarnak csinálni. Arató azt is megkérdezte, milyen gazdasági és társadalmi hasznokat várnak ettől a beruházástól, és hogy mi a biztosítéka annak, hogy a projekt a közérdeket fogja szolgálni.

A miniszterelnök helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszolt a kérdésekre. Ebben Fónagy azzal kezdte, hogy a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek – többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM, a Garantiqa és a Start Garancia – örömmel költöznek a Dürer Parkba 2025 elején. Az így felszabaduló, jellemzően I. és V. kerületi ingatlanokat pedig értékesíti az állam.

„A jelenlegi épületek szerkezetileg, gépészetileg elavult ingatlanok, a korszerűtlen szigetelés, a nem hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendívül magas energiaköltségeket és drága fenntartást eredményeznek. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok állandó felújítási, tatarozási kényszert generáltak, amelyek tovább drágítják az állam működési költségeit” – érvelt a költözés mellett az államtitkár.

Fónagy szerint az új irodaház energiatakarékosabb és olcsóbban fenntartható lesz, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő környezetben dolgozhatnak dolgozhatnak. „A szervezeti hatékonyság növekedésén túlmutatóan a költözéssel érdemben csökkennek az állam működési kiadásai is” – írta.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.