Azért veszi meg az állam Tiborcz és Garancsi irodaparkját, hogy spóroljon

  • narancs.hu
  • 2024. június 18.

Gazdaság

Fónagy János kacifántos érveléssel állt elő a Dürer Park megvásárlásával kapcsolatban.

Fónagy János államtitkár szerint az állam azért vásárolja meg a Budapest XIV. kerületében található Dürer Park irodaházait, hogy spóroljon. Ez derült ki abból a válaszból, amit Arató Gergely DK-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott – írta a 24.hu.

Arató azt szerette volna megtudni Orbán Viktortól, pontosan miért költ az állam 580 milliárd forintot a Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó zuglói irodakomplexumra, amiből aztán új kormányzati negyedet akarnak csinálni. Arató azt is megkérdezte, milyen gazdasági és társadalmi hasznokat várnak ettől a beruházástól, és hogy mi a biztosítéka annak, hogy a projekt a közérdeket fogja szolgálni.

A miniszterelnök helyett a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszolt a kérdésekre. Ebben Fónagy azzal kezdte, hogy a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek – többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM, a Garantiqa és a Start Garancia – örömmel költöznek a Dürer Parkba 2025 elején. Az így felszabaduló, jellemzően I. és V. kerületi ingatlanokat pedig értékesíti az állam.

„A jelenlegi épületek szerkezetileg, gépészetileg elavult ingatlanok, a korszerűtlen szigetelés, a nem hatékony fűtési- és hűtési rendszerek miatt rendívül magas energiaköltségeket és drága fenntartást eredményeznek. Emellett a régi, több esetben leromlott állapotú ingatlanok állandó felújítási, tatarozási kényszert generáltak, amelyek tovább drágítják az állam működési költségeit” – érvelt a költözés mellett az államtitkár.

Fónagy szerint az új irodaház energiatakarékosabb és olcsóbban fenntartható lesz, miközben a dolgozók a 21. század követelményeinek megfelelő környezetben dolgozhatnak dolgozhatnak. „A szervezeti hatékonyság növekedésén túlmutatóan a költözéssel érdemben csökkennek az állam működési kiadásai is” – írta.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.