Miért nőtt jobban az infláció Magyarországon, mint máshol?

  • narancs.hu
  • 2023. április 9.

Gazdaság

Több tényező miatt lett hazánkban brutális mértékű az infláció.

Több tényező is közrejátszott abban, hogy Magyarországon sokkal nagyobb mértékben nőtt az infláció, mint a visegrádi államokban, Romániában, illetve az unió átlagát tekintve. A Portfólió részletes elemzésben mutatta be, miért történt mindez, a rövid összefoglaló mellett a teljes írást itt lehet elolvasni.

A vásárlói kosarakban a legnagyobb részt az élelmiszer, a közlekedés, szállítás és a rezsiköltségek adták Magyarországon. Bár hasonlóak a trendek a visegrádi államokban és Romániában is, a mérték azért eltérő. Magyarországon különösen magas volt az élelmiszerinfláció és a közlekedés, szállítás inflációja is – annak ellenére (vagy épp azért), hogy az állam beavatkozott az árakba. Emiatt a fogyasztói kosár jóval nagyobb mértékben drágult. A rezsiköltségek esetében ez mérsékelt hatású volt. Az otthonfelújítási progam hatására az építőanyagok, alapanyagok és lakberendezési tárgyak, eszközök ára is rendkívüli módon megemelkedett – a világpiaci tendenciákon túlmenően is –, ezért ez különösen nagy súllyal jelent meg a kosárban. A többi államban ez a tétel elenyésző volt.

További inflációnövelő tényező volt az árfolyam alakulása. A régiós devizák közül egyértelműen a forint árfolyama gyengült a legnagyobb mértékben, ami az import révén viszonylag gyorsan begyűrűzött a fogyasztói árakba is. Mivel a gyengülés tartós maradt, ezért a tartós fogyasztási cikkekben is megjelent az árkorrekció. 2021 januárjához képest két év alatt a forint 7,2 százalékkal lett gyengébb. Eközben a zloty 4,7 százalékkal gyengült, a lej 0,7 százalékkal, a cseh korona pedig 9,3 százalékot erősödött is az euróhoz képest.

A harmadik jelentős tényező a bérek alakulása volt. Bár az infláció mértékét nem érte el a béremelkedés, a régióban egyértelműen itt nőttek legnagyobb mértékben a bérek. Az emelkedő bérek fogyasztásra sarkallják a munkavállalókat, ami inflációs nyomást alakíthat ki. Ezt fékezheti egyebek mellett a kamatpolitika. Ezt Magyarország meg is tette, az alapkamat 13, az irányadó kamat pedig 18 százalék. Ennek hatása azonban nem azonnal jelentkezik, az infláció csak az idén februárban érte el a csúcsát Magyarországon. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.