Miért nőtt jobban az infláció Magyarországon, mint máshol?

  • narancs.hu
  • 2023. április 9.

Gazdaság

Több tényező miatt lett hazánkban brutális mértékű az infláció.

Több tényező is közrejátszott abban, hogy Magyarországon sokkal nagyobb mértékben nőtt az infláció, mint a visegrádi államokban, Romániában, illetve az unió átlagát tekintve. A Portfólió részletes elemzésben mutatta be, miért történt mindez, a rövid összefoglaló mellett a teljes írást itt lehet elolvasni.

A vásárlói kosarakban a legnagyobb részt az élelmiszer, a közlekedés, szállítás és a rezsiköltségek adták Magyarországon. Bár hasonlóak a trendek a visegrádi államokban és Romániában is, a mérték azért eltérő. Magyarországon különösen magas volt az élelmiszerinfláció és a közlekedés, szállítás inflációja is – annak ellenére (vagy épp azért), hogy az állam beavatkozott az árakba. Emiatt a fogyasztói kosár jóval nagyobb mértékben drágult. A rezsiköltségek esetében ez mérsékelt hatású volt. Az otthonfelújítási progam hatására az építőanyagok, alapanyagok és lakberendezési tárgyak, eszközök ára is rendkívüli módon megemelkedett – a világpiaci tendenciákon túlmenően is –, ezért ez különösen nagy súllyal jelent meg a kosárban. A többi államban ez a tétel elenyésző volt.

További inflációnövelő tényező volt az árfolyam alakulása. A régiós devizák közül egyértelműen a forint árfolyama gyengült a legnagyobb mértékben, ami az import révén viszonylag gyorsan begyűrűzött a fogyasztói árakba is. Mivel a gyengülés tartós maradt, ezért a tartós fogyasztási cikkekben is megjelent az árkorrekció. 2021 januárjához képest két év alatt a forint 7,2 százalékkal lett gyengébb. Eközben a zloty 4,7 százalékkal gyengült, a lej 0,7 százalékkal, a cseh korona pedig 9,3 százalékot erősödött is az euróhoz képest.

A harmadik jelentős tényező a bérek alakulása volt. Bár az infláció mértékét nem érte el a béremelkedés, a régióban egyértelműen itt nőttek legnagyobb mértékben a bérek. Az emelkedő bérek fogyasztásra sarkallják a munkavállalókat, ami inflációs nyomást alakíthat ki. Ezt fékezheti egyebek mellett a kamatpolitika. Ezt Magyarország meg is tette, az alapkamat 13, az irányadó kamat pedig 18 százalék. Ennek hatása azonban nem azonnal jelentkezik, az infláció csak az idén februárban érte el a csúcsát Magyarországon. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.