Nem vagyunk környezetrombolók, állítja a kínai akkumulátorgyár

  • narancs.hu
  • 2023. február 11.

Gazdaság

Reagáltak a kritikákra, de már nyert ügyük van, hiszen semmi nem utal arra, hogy a kormány meghallgatná a lakosokat.

Az Indexen jelent meg a kínai akkumulátorgyár, a Contemporary Amperex Technology (CATL) reakciója a debreceni tiltakozásokra. Mint korábban több cikkben beszámoltunk róla, az észak-magyarországi nagyvárosban botrányba fulladt egy lakossági fórum, miután kiderült, a lakosok megkérdezése nélkül döntött a kormány egy hatalmas vízigényű gyár megépítéséről.

A kínai vállalat képviselője, akinek nevét és beosztását sem ismerteti az Index cikke, úgy nyilatkozott, geopolitikai, gazdasági okok miatt is választották ezt a helyszínt. A beruházó szerint a projekt Debrecennek és Magyarországnak is jelentős adóbevételeket generál és munkahelyeket teremt, a helyi gazdaság új hajtóerejévé válhat a jövőben.

A CATL úgy tervez, akkumulátorgyár kapacitása a projekt befejezését követően várhatóan eléri a 100 gigawattórát – ami két és félszer nagyobb, mint jelenleg az egész ország akkumulátorgyártó kapacitása. A lítium-ion akkumulátorok előállításához számos ásványi nyersanyagra – többek között lítiumra, nikkelre és mangánra – lesz szükség, a CATL-üzem ISO 14001 környezetvédelmi irányítási rendszert fog ezen a telephelyen bevezetni. Azt állítják, talaj- és talajvízszennyezés nem várható, a telephelyen belül külön monitoring rendszert építenek ki, és a méréseket a hatóságok által előírt szabályok alapján fogják végezni. Az üzem átlagosan 3378 köbméter/nap vízfogyasztást fog eredményezni, és számításaik szerint Debrecen jelenlegi vízfogyasztásához képest ez nem jelentős mennyiség. Arról még nem született döntés, hogy a hűtőtornyokat ún. szürkevízzel üzemeltetik-e, pedig ez a teljes vízfogyasztás 70 százalékát adná.

Legújabb lapszámunkban az akkumulátorgyártás környezeti terheiről írtunk. Ezt itt lehet elolvasni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.