Az a 2,7 milliárd euró, amit a magyar állam rezsitámogatásra költött 2021 szeptembere óta, a magyar nemzeti jövedelem 1,1 százaléka, ezzel Magyarország az EU-ban csak Ciprust és Finnországot előzi meg – írja a HVG a Bruegel Intézet által végzett felmérésből idézve.
Az intézet összehasonlította az Európai Unió országait abból a szempontból, hogy a GDP arányában mennyi pénzt fordítottak a „rezsivédelemre”. Az EU államai összesen 681 milliárd eurót költöttek erre. Arányaiban Szlovákia szánt a legtöbbet e feladatra, az ottani GDP 9,3 százalékát.
Németország a nemzeti jövedelme 7,5 százalékát költötte erre a célra, de ez nyilván
a legnagyobb összeg Európában: 268,1 milliárd euró.
Olaszország 99,3 milliárd euróval, Franciaország 92,1 milliárd euróval szerepel a listán.
A felmérést végző intézet a védelmi intézkedések közé sorolta az adócsökkentést, a kis- és nagykereskedelmi árszabályozást, a rászorulók célzott támogatását, az állami cégek bevonását, a többletprofit megadóztatását és egyes cégek támogatását.
Magyarország ezek közül négyet alkalmazott: a kiskereskedelmi árszabályozást, az adócsökkentést, a többletprofit megadóztatását és a cégek támogatását. Rászorulóknak célzott segítséget Magyarországon kívül csak Málta nem adott.
Ciprus a GDP-je 0,9 százalékát, Finnország pedig 0,1 százalékát fordította erre a védekezésre. Közép-Európában végleg sereghajtók vagyunk, mert Bulgária a GDP 5,7 százalékát, Ausztria az 5,3 százalékát, Szlovénia a 4 százalékát, Románia és Csehország a 3,8 százalékát, Horvátország a 3,2 százalékát, Lengyelország a 2,2 százalékát fordította arra, hogy valahogyan védje az embereket a magas energiaárak következményeitől.
Az elemzést végző intézet úgy látja, hogy az energiahordozók ársapkázása helyett az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érdemes segíteni, és a jövedelemtámogatást is jobb döntésnek tartja.
