Az Európai Tanács elnöke forradalmakkal riogat, a Jobbik egy lány megerőszakolásával kampányol

  • narancs.hu
  • 2015. július 17.

Hírnarancs

Van egy jó hírünk: ma alig történt valami. Könnyed nyári este Parti Nagy Lajossal, szétvert gimnáziummal, egy sajtótörténeti hülyeséggel és egész Európa fasizálódásának rémével.

Az Európai Tanács elnöke nagyon parázik

A Financial Times arról számol be, hogy Donald Tusk 90 perces háttérbeszélgetésen mondta el az FT és másik hat európai lapnak a megállapodás létrejöttének részleteit. A brit napilap szerint Tusk arról beszélt, hogy a Görögország körüli huzavona újabb lendületet adott a radikális európai bal- és jobboldali csoportoknak, forradalom előtti hangulat van kibontakozóban, mint 1968-ban volt.
Azt is bevallotta, hogy sokkal jobban tartott a görög válság miatti politikai fertőzéstől, mint a pénzügyi következményektől. Szerinte a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok az előfutárai lehetnek egy olyan Európának, amelyek a legsötétebb napjait idézik – olvasható a portfolio.hu összefoglalójában, amely még sok meredek háttérinfót összegereblyézett a tárgyalásokról és az eurózóna jövőbeli esélyeiről.

Czunyiné beveszi Budafokot

A Budai Nagy Antal Gimnázium tanárai, szülői közössége és diákjai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megállítsák az oktatási államtitkár nyomulását. Egyelőre minden hiába. Cikkünket csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Nem nácik, nem…

Magam is megijedtem!

Magam is megijedtem!

Fotó: MTI

A jobboldali oknyomozás egyik mintaadó figurája, a Hír Tv legendás műsora, a Célpont szerkesztői székéből – voltaképpen logikus módon – a jobbikos párttévéhez távozó Kisberk Szabolcs megszólaltatott egy lányt, aki a világhálón a bevándorlók első szexuális áldozataként vált ismertté. Kisberkék nem bízták a véletlenre: „Bevándorló erőszakolt magyar lányt a vonaton” adták közre videoriportjukat. A Népszabadság most szépen részletesen kiderítette, hogy az erőszakkal vádolt férfi egészen biztosan nem bevándorló. A Cink pedig meggyőzően fejti ki, hogy ezt a jobbikos tévéseknek is tudniuk kellett. Ennyit a néppártiságról.

Közérdekű kussolás

Ma is színesedett egy kicsit a magyar sajtótörténet. Kedves régi kollégánk, a Népszabadság újságírója, Vári György arról érdeklődött a Forster Központnál, hogy náluk dolgozik-e bizonyos Virágos Gábor, aki Hiller István minisztersége idején a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot vezette, a Fidesz pedig gyakorlatilag korrupcióval vádolta. Eddig nem lenne nagy sztori, de a Forster Központ olyat húzott, amivel elérték, hogy mindenki elkezdjen érdeklődni az ügy iránt. Egyszerűen megtagadták annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy ki a központ régészeti ügyekért felelős elnökhelyettese. Vagyis nem tartják közérdekű adatnak, hogy kik vezetnek egy kiemelten fontos közintézményt.

Petőfi live

Ma volt valami petőfis kavarás, bevalljuk, nem olvastunk utána már a jó ég tudja, hányadik szenzációs felfedezésnek, exhumálásnak, újratemetésnek, hálaadásnak vagy minek. A vs.hu írt róla egy hosszú cikket, abban biztos minden érdektelen részlet benne van. A lényeget Parti Nagy Lajos írta meg régestelen régen, versben. Ezzel kívánunk jó hétvégét.

Parti Nagy Lajos: Petőfi Barguzinban

Sej, Barguzinban régen tép medve, régen tép farkas.

Megáll a világ rút masinája, egy régi Barkas,

koponyakörzőt, ásót pakol ki, s a földbe dőfi,

egy jó pár verszta sugárú körben ébredj, Petőfi!

Lakósok jönnek, itt van a tévé, feszt bólogatnak,

lenyilatkozzák, nevezett hősék, naná, itt laknak,

keszeg teremtés, izgága kissé, pravda, hogy is ne!

A tejbegyűjtő az élettársa, mindenki isme’.

Amúgy törekvő, van szoba-konyha, benn van a villany,

erre az élet sokáig zordon, aztán elillan,

magyar poéta nem él degecre, sőt rabmadára,

mégis befizet Zaporozsecre, bármi az ára.

Állásra nézve alkalmi gondnok kis mavzoléjban,

hol maradványa csinos gulában s vitrinben ott van.

Van néha morgás: téves a csontváz, mert nincs rajt’ mente,

Látogatóktól egy kissé ez is el-elrettente.

Sejhaj, elnézi ámbitovkáján, merre a század,

egyfelől komcsin, másfelől nácin rá-rávágad.

Nyomasztja őt rém az alkony muszka, gyors nyargalásza,

világszabadság jegyes puliszka és jegyes kvásza.

Pöszög szájában szerce pipája, parazsa lángol,

vajh merre lehet szegény hazája, akire gondol?

Bár Barguzinban nem tivornócsna kocsma és művház,

nagy indulatja kis mellkasában hamar felszikráz.

Sejhaj, a pumpow felszökik nála, és akkor jajjaj,

szalad előle muzsik és múzsa lobogó hajjal,

zörög markában, attakírozván, vodkás flakonja,

három nap s éjjel familijának nincs nyugalomja.

Rógyina málya, múlatja ríván, bús abaposztó,

tépje a tigris rossz halinád szét, tépje a prosztó,

ágybanipárnád üsse a dárd’ át, kardra, pirogra,

mind aki téged jobtvaju máma, az ég lerogyja!

Ám negyednapra csíhatjka ingó kedélye helyre,

s bicikli tolva Lenin ulícán mén munkahelyre,

kis keszeg ember, konkrétan asszony, lejár a sírba,

itt nyugszok tíztől tizenöt háig vasárnap zárva.

Figyelmébe ajánljuk