Pride 2015
Megvolt a 20., jubileumi Budapest Pride: móka és kacagás, buli, tánc és szabad elfogadás jellemezte a közel kétórás vonulást. Az eseményről készült képgalériánkat itt, Felvonulók kérték kívánságműsorunkat itt, körkérdésünket, amelyből kiderül, miért fontos a Pride, és ki mit gondol a szélsőséges tüntetőkről, itt olvashatják, utóbbira Simon Márton, Kurta Niké, Gigor Attila, Oltai Kata és Tordai Bence is válaszolt. A tárgyban Gulyás Márton írt érdekes publicisztikát.
| ||
Húsz éve történt a screbrenicai mészárlás
Noha nyílt levélben ítélte el a húsz évvel ezelőtti srebrenicai „szörnyű bűncselekményeket” Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök, szombaton, a tömegmészárlás huszadik évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, amikor az áldozatok neveit tartalmazó kőtáblák mellett vonult el, kővel dobálták meg. Ahogy az Index írta, Aleksandar Vučić személye azért is válthat ki ellenszenvet a bosnyákokból, mert a szerb politikus húsz évvel ezelőtt – még Vojislav Seselj Szerb Radikális Pártjának tagjaként – kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán, néhány nappal a srebrenicai mészárlás után például azt mondta: „Ha meggyilkoltok egy szerbet, mi száz muszlimot gyilkolunk meg.” (Ezen a linken összeszedték a rengeteg azonosított áldozat személyét. Nincsenek szavak.)
Nem hiányzik a kerítés?
A magyarok 34 százaléka ért egyet a szerb–magyar kerítés felépítésével, míg 56 százalékuk inkább nem húzná fel azt a déli határra – ez derül ki a Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet által június 7–9. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. 11 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.
A többség szerint a szerb–magyar határra tervezett kerítés inkább figyelemelterelés, mintsem a menekültek megállítása. A megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az erre vonatkozó állítással, míg csupán kevesebb mint 30 százalékuk gondolja másként.
A megkérdezettek 67 százaléka alkalmatlannak gondolja a szerb–magyar határra tervezett kerítést arra, hogy megállítsa a menekülteket. Mindössze a megkérdezettek 23 százaléka gondolja azt, hogy a kerítés valamennyire alkalmas lesz arra, hogy ellássa „legfontosabb feladatát”. Az intézet felmérése szerint ugyanakkor az emberek komoly problémának látják a menekültkérdést.
Mégse csúcs
Az utolsó pillanatban törölte a vasárnap délutánra összehívott rendkívüli EU-csúcsot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – írta Twitter-oldalán. Az eurózóna pénzügyminisztereinek eddigi megbeszéléséről annyit tudni, hogy a tagállamok sok pontban egymással vagy Görögországgal nem értenek egyet.
| ||
Korábban bejelentették, hogy ma Orbán Viktor is a rendkívüli csúcsra utazik, ugyanis ezen a tanácskozáson döntöttek volna a görögök sorsáról. De ezek szerint tovább csúszik a döntés, mi legyen a görögökkel, így a nem az eurózónához tartozó kormányfőknek – persze Orbánnak se – osztanak lapot még egy darabig e kérdésben.
Ettől függetlenül megkezdődött a másik tárgyalás, az eurózóna vezetői Brüsszelben Görögország helyzetéről tanácskoznak. A megbeszélés tétje az, hogy maradnak-e a görögök az eurónál, és milyen áron.
Angela Merkel német kancellár előzetesen rendkívül súlyosnak nevezte a helyzetet. Azt mondta, hogy nem bármi áron akarnak megállapodásra jutni. Mint hozzátette, tudja, hogy az idegek pattanásig feszültek, de akkor is gondoskodni kell arról, hogy a megállapodás több előnnyel, mint hátránnyal járjon. A kancellár a bizalom túl alacsony szintjében látja a legfőbb gondot. (A hvg.hu cikke folyamatosan frissül.)
Antropológus az antropológiáért írt Balog Zoltánnak
Nyílt levelet írt a világhírű antropológus, dokumentumfilmes André Singer a Királyi Antropológiai Intézet nevében Balog Zoltánnak, az Emmi miniszterének. Singer abból az apropóból írt, hogy hallott róla, hogy a magyar kormány a kulturális antropológia BA szak felszámolására készül. Ezt Singer enyhén szólva nem tartja jó ötletnek, ezért szakmai vita kezdeményezését ajánlja Balognak.
Aratás Karlovy Varyban
Horváth Lili első nagyjátékfilmje, a Szerdai gyerek nyerte el az 50. Karlovy Vary Filmfesztivál East of the West versenyszekciójának díját, valamint a háromfős, kritikusokból álló FEDEORA zsűri elismerését is. A kritikusok indoklása szerint „narratív íve, biztos kezű rendezése és a két főszereplő meggyőző karakterábrázolása miatt a Szerdai gyerek jóval többről szól, mint amit a vásznon látunk”. Az egykori intézetis múltjával és a felnőtté válással megküzdő fiatal lányanyáról szóló Szerdai gyerek rendezőjével készült interjúnk itt olvasható.
| ||
Újabb kishantosi csetepaté
Nemcsak Karlovy Varyban, de Kishantoson is megkezdődött az aratás, csakhogy jogtalanul. Merthogy a Mező Vidék Bt. – semmibe véve a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet – arattatásba kezdett az általa egykor bérelt kishantosi földterületen. A vállalkozás földbérleti szerződését 2015. június 17-én a Fővárosi Törvényszék semmisnek nyilvánította.
A helyszínre érkező Ács Sándornénak, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjének a vállalkozás által felbérelt arató üvöltözve „megtiltotta” az esemény fotózását, és dulakodva elvették tőle a fényképezőgépét, majd úgy kapta vissza, hogy a képeket letörölték – írja a Greenpeace Facebook-oldalán.
A Mező Vidék Bt. a másodfokú ítélet szerint egyébként még csak nem is pályázhatott volna a területre, mert soha (!) nem foglalkozott mezőgazdasággal, és ez eset is mutatja, hogy úgy tűnik, még csak saját munkagépei sincsenek.
Ha elmentek a falig, mi leszünk a fal!
Közel húsz emberjogi civil szervezet tiltakozik kedden a kormány menekültpolitikai intézkedései, valamint a magyar–szerb határra tervezett kerítés és a magyarországi menekültügyi törvény szigorítása ellen. A szervezők közleménye itt olvasható, az esemény linkje pedig itt található. Save the date!
