Pedagógustüntetés
| ||
Az esős idő ellenére több tízezer embert mozdított ki otthonából szombat délelőtt a pedagógusok Parlament elé szervezett tiltakozása. A tanárok mellett több más szakszervezet (és diák, szülő, nagymama, szomszéd) is megjelent az eseményen, a színpadon ugyanúgy beszélt a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné, mint a fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Mária, a felszólalók pedig nemcsak az oktatás ügyét érintették, hanem szó esett a trafikmutyiról, a devizahitelesekről, de még a taxisokról is. Hiába igyekezett hát kedden reggel Balog Zoltán elcsitítani a tiltakozó hangokat a köznevelési kerekasztallal, hiába a látszólagos nyitottság és kompromisszumkészség, a Pedagógusok Szakszervezete nem ment el a tárgyalásra, helyette sztrájkbizottságot alakítottak, külön tárgyaltak a kormánnyal, és végül szombaton ezreket vittek a Kossuth térre.
Palkovics László oktatási államtitkárnak így kevéssé lett igaza, mikor is fél órával a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatóján azt találta mondani, hogy okafogyottá vált a pedagógusok tüntetése. A CÖF sem bírta ki, hogy ne eresszen el a téma kapcsán egy jó sorosozást, szerintük ugyanis „a baloldal és az újra ébredező Soros-csapatok” rátelepedtek az oktatás ügyére. A Fidesz a tiltakozás óta csak Pósán László debreceni sajtótájékoztatóján keresztül mondott véleményt az eseményről, amikor is a „pedagógustársadalom elleni tüntetésnek” nevezte a szombat délelőttöt, Klinghammer István pedig a Magyar Nemzetnek beszélt arról, hogy a tüntetések nem oldanak meg semmit, a diákok túlterheltsége a tanárok hibája, ők meg maradjanak csak csöndben, kaptak fizetésemelést, Magyarország különben is szegény ország, itt senki (sic!) sem keres sokat. Az Index információja szerint a Lillafüreden a héten tartott kihelyezett Fidesz frakcióülésen szintén sokat foglalkoztak az oktatással: Orbán Viktor közölte, hogy 2018-ig szó sem lehet a Klik feldarabolásáról, Czunyinét pedig nem hibáztatja a helyzet kialakulásáért.
Becsület napja
Míg a pedagógusok szombat délelőtt a Kossuth teret vették birtokba, addig szélsőjobboldali szervezetek délután a Várat. A Becsület napján ugyanis azokra emlékeztek, akik Budapest 1945-ös ostroma idején (egészen pontosan február 11-én) a szovjet csapatok által körülzárt várból megpróbáltak kitörni. Voltak beszédek, egyenruhák, magyar és német himnusz (1945 előtt érvényes szöveggel), lobogók és egy maroknyi „mocskos nácikat” kiabáló ellentüntető.
Gyurcsány Magyarországa
| ||
Szombaton tartotta a DK a kongresszusát, ahol egy nagy ívű Gyurcsány beszéd mellett/közben a DK elfogadta és kihirdette új programját, a Sokak Magyarországát. Gyurcsány Ferenc üdvözölte a tanárok tiltakozását, megalkotta az „elmúlt hat év” kifejezését, kijelentette, hogy radikálisan mérsékelt politikára van szükség, és persze már azon gondolkodik, hogy „mit csináljunk Orbán után”.
Az „ellencsászár”
Több német lap is Orbánnal foglalkozott a hétvégén a menekültválság kontextusában. A Bild am Sonntag Orbán Magyarországát „Európa legnagyobb szégyenének és veszélyének” kiáltotta ki, a lap szerint ő váltotta ki a humanitárius válságot, amire Merkelnek és a németeknek lépniük kellett, továbbá Orbánban látják azt, aki „szétrombolhatja az EU-t”. A Welt am Sonntag ennél megengedőbb volt, ők csupán „ellencsászárnak” nevezték a magyar kormányfőt.
Egyházi találka
Péntek éjjel találkozott az 1054-es egyházszakadás óta először a római pápa és az orosz ortodox pátriárka. A havannai repülőtéren tartott találkozó eredményesnek bizonyult, Ferenc pápa és Kirill pátriárka egységes álláspontot képviselt a terrorizmus megfékezésének fontosságáról, a közel-keleti keresztények megvédelmezéséről vagy az ukrán konfliktusok felszámolásáról. A találkozó sikerességéből és a két egyház kapcsolatainak javulásából még Putyin orosz elnök is hasznot hajthat.
Véres Valentin
Február 14-e lévén áldozzunk pár szót a szerelmesekre is!
Mielőtt azt gondolnánk, hogy a Valentin-nap valami Nyugatról behurcolt gejl ünnep, nézzünk bele e jeles nap történetébe. Utunk egészen az ókori Rómáig vezet, ahol anno február 13-14 között két vallásos ünnepet is tartottak: a Faunus ünnepét és a Lupercaliat (más néven Februa). Ez utóbbi tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, a gonosz, farkas alakú Lupercus isten kiengesztelésére. A papok ekkor kecskebőr szíjakkal verték a fiatalokat, különös tekintettel a nőkre.
