Digitális zajban papírszag: miért nyomtatunk még mindig?

  • Fizetett tartalom
  • 2025. október 3.

Interaktív

Ma egy olyan digitális világban élünk, ahol az információk zöme képernyőn jelenik meg. E-mailek, cikkek, prezentációk mind elérhetők online, azonnal. Mégis, sokan továbbra is nyomtatnak. Nem nosztalgiából, hanem mert a papír másként működik: kézzelfogható, stabil, nem villog, nem tűnik el egy frissítéssel. Ráadásul egy dokumentum papíron való olvasása sokak számára koncentráltabb élményt nyújt, mint a képernyőn való görgetés.

Technika és bizalom

A nyomtatás mögött komoly technológia áll, és persze bizalom. Egy szerződés, egy hivatalos levél vagy egy tanulmány papíron komolyabbnak tűnik, sőt sok esetben muszáj is papíron lennie. A TonerPartners kínálatában is elérhető Epson patron például nemcsak egy eszköz, hanem annak biztosítéka, hogy a dokumentum pontosan és tartósan kerül a lapra. A nyomtatott anyag nem változik meg egy szoftverfrissítéssel, nem tűnik el a felhőből, ott van, kézben tartható. Ez a fizikai jelenlét sokak számára biztonságot jelent, különösen akkor, ha fontos vagy hivatalos tartalomról van szó.

Papíron jobban megmarad

Több kutatás is igazolja, hogy amit papíron olvasunk, azt jobban megjegyezzük. A fizikai interakció, vagyis a lapozás, az aláhúzás vagy a jegyzetelés, mélyebb feldolgozást eredményez. A Macquarie Egyetem egyik kutatása arra mutatott rá, hogy a tanulási helyzetekben a papíron történő olvasás hatékonyabb szövegértést eredményez. Ezért van az, hogy sokan kinyomtatják a fontos e-maileket, tanulmányokat, vagy akár a cikkeket, amelyeket el akarnak tenni.

TonerPartners - epson-patron-1

 
Fotó: Linda Cseh
 

Lassítás a rohanásban

A nyomtatás egyfajta lassítás is lehet. Amikor valaki kinyomtat egy dokumentumot, azzal időt kér magának. Leül, átolvassa, jegyzetel. A papír lassít, és ezzel lehetőséget ad a mélyebb gondolkodásra. Ez különösen fontos lehet az oktatásban, a közéletben vagy a kultúrában, ahol a gyors reakciók helyett a megfontolt véleményekre lenne szükség. A papíralapú olvasás kiszakít a digitális zajból, és fókuszáltabb figyelmet tesz lehetővé.

A papír még velünk marad

Bár a technológia fejlődik, és a digitális megoldások egyre kényelmesebbek, a papír iránti igény nem tűnik el. Talán nem is fog. A nyomtatás továbbra is része marad az információs kultúránknak. A jövő várhatóan nem lesz papírmentes, hanem tudatosan “papíros”: ott és akkor használjuk, ahol valóban hozzáad az élményhez, a megértéshez és a bizalomhoz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.