Egy hét kultúra 2022/26.

  • Narancs
  • 2022. június 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

 BOTRÁNY A június 18-i megnyitás után antiszemita részletei miatt le kellett takarni egy műalkotást a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti találkozójaként ismert kasseli documentán. A felháborodást a Taring Padi indonéz művészkollektíva People’s Justice című, óriási, plakátszerű műve váltotta ki, ugyanis a sokalakos képen több olyan figura is szerepel, amelyek a goebbelsi propaganda képeit idézik. A berlini izraeli nagykövetség és az American Jewish Committee is botrányosnak minősítette a művet, kiállítása miatt pedig a documenta igazgatójának, Sabine Schormann-nak az azonnali elbocsátását is követelték. A művet alkotó Taring Padi közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy nem volt céljuk bármely etnikai csoport negatív módon történő ábrázolása. Az ötévenként megrendezésre kerülő documentát egyébként már az előkészületek során is antiszemitizmussal vádolták, mivel olyan művészeket is meghívtak, akik támogatják a palesztinokkal való bánásmód miatti, Izraellel szembeni kulturális bojkottot. A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) nevű mozgalmat ugyanis Németországban már 2019-ben antiszemitának minősítették.

 

KURÁTOROK Június 23-án első alkalommal adták át a kurátori munka elismerésére létrehozott Jerger Krisztina-díjat. Az elismerés a 2020-ban elhunyt művészettörténész Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának kíván emléket állítani, és a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható kiállításrendezői munkákat igyekszik kiemelni. A szakmai zsűri az első Jerger Krisztina-díjat Szalai Borbálának ítélte, a Nyitott műterem című online műteremlátogatás-sorozatért, amely a pandémia miatti karanténidőszakban, a Trafó Galéria felületein valósult meg. A díjért további négy kiállítás kurátorai versenyeztek. A jelöltek közt szerepelt a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Akadémia című tárlatát kialakító Bicskei Éva és Hegyi Dóra; Csákány István képzőművész és Bodonyi Emőke kurátor (MűvészetMalom, A kalapács álma); Gadó Flóra, Lázár Eszter, Nagy Edina és Őze Eszter a Várószoba – Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján című tárlatukért; végül a Kisterem galéria kurátorai és művészei (Kincsem Palota, Végre tanulhatunk valamit).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.