Egy hét kultúra 2022/26.

  • Narancs
  • 2022. június 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

 BOTRÁNY A június 18-i megnyitás után antiszemita részletei miatt le kellett takarni egy műalkotást a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti találkozójaként ismert kasseli documentán. A felháborodást a Taring Padi indonéz művészkollektíva People’s Justice című, óriási, plakátszerű műve váltotta ki, ugyanis a sokalakos képen több olyan figura is szerepel, amelyek a goebbelsi propaganda képeit idézik. A berlini izraeli nagykövetség és az American Jewish Committee is botrányosnak minősítette a művet, kiállítása miatt pedig a documenta igazgatójának, Sabine Schormann-nak az azonnali elbocsátását is követelték. A művet alkotó Taring Padi közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy nem volt céljuk bármely etnikai csoport negatív módon történő ábrázolása. Az ötévenként megrendezésre kerülő documentát egyébként már az előkészületek során is antiszemitizmussal vádolták, mivel olyan művészeket is meghívtak, akik támogatják a palesztinokkal való bánásmód miatti, Izraellel szembeni kulturális bojkottot. A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) nevű mozgalmat ugyanis Németországban már 2019-ben antiszemitának minősítették.

 

KURÁTOROK Június 23-án első alkalommal adták át a kurátori munka elismerésére létrehozott Jerger Krisztina-díjat. Az elismerés a 2020-ban elhunyt művészettörténész Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának kíván emléket állítani, és a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható kiállításrendezői munkákat igyekszik kiemelni. A szakmai zsűri az első Jerger Krisztina-díjat Szalai Borbálának ítélte, a Nyitott műterem című online műteremlátogatás-sorozatért, amely a pandémia miatti karanténidőszakban, a Trafó Galéria felületein valósult meg. A díjért további négy kiállítás kurátorai versenyeztek. A jelöltek közt szerepelt a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Akadémia című tárlatát kialakító Bicskei Éva és Hegyi Dóra; Csákány István képzőművész és Bodonyi Emőke kurátor (MűvészetMalom, A kalapács álma); Gadó Flóra, Lázár Eszter, Nagy Edina és Őze Eszter a Várószoba – Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján című tárlatukért; végül a Kisterem galéria kurátorai és művészei (Kincsem Palota, Végre tanulhatunk valamit).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.