Egy hét kultúra 2022/26.

  • Narancs
  • 2022. június 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

 BOTRÁNY A június 18-i megnyitás után antiszemita részletei miatt le kellett takarni egy műalkotást a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti találkozójaként ismert kasseli documentán. A felháborodást a Taring Padi indonéz művészkollektíva People’s Justice című, óriási, plakátszerű műve váltotta ki, ugyanis a sokalakos képen több olyan figura is szerepel, amelyek a goebbelsi propaganda képeit idézik. A berlini izraeli nagykövetség és az American Jewish Committee is botrányosnak minősítette a művet, kiállítása miatt pedig a documenta igazgatójának, Sabine Schormann-nak az azonnali elbocsátását is követelték. A művet alkotó Taring Padi közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy nem volt céljuk bármely etnikai csoport negatív módon történő ábrázolása. Az ötévenként megrendezésre kerülő documentát egyébként már az előkészületek során is antiszemitizmussal vádolták, mivel olyan művészeket is meghívtak, akik támogatják a palesztinokkal való bánásmód miatti, Izraellel szembeni kulturális bojkottot. A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) nevű mozgalmat ugyanis Németországban már 2019-ben antiszemitának minősítették.

 

KURÁTOROK Június 23-án első alkalommal adták át a kurátori munka elismerésére létrehozott Jerger Krisztina-díjat. Az elismerés a 2020-ban elhunyt művészettörténész Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának kíván emléket állítani, és a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható kiállításrendezői munkákat igyekszik kiemelni. A szakmai zsűri az első Jerger Krisztina-díjat Szalai Borbálának ítélte, a Nyitott műterem című online műteremlátogatás-sorozatért, amely a pandémia miatti karanténidőszakban, a Trafó Galéria felületein valósult meg. A díjért további négy kiállítás kurátorai versenyeztek. A jelöltek közt szerepelt a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Akadémia című tárlatát kialakító Bicskei Éva és Hegyi Dóra; Csákány István képzőművész és Bodonyi Emőke kurátor (MűvészetMalom, A kalapács álma); Gadó Flóra, Lázár Eszter, Nagy Edina és Őze Eszter a Várószoba – Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján című tárlatukért; végül a Kisterem galéria kurátorai és művészei (Kincsem Palota, Végre tanulhatunk valamit).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.