Egy hét kultúra 2022/26.

  • Narancs
  • 2022. június 29.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

 BOTRÁNY A június 18-i megnyitás után antiszemita részletei miatt le kellett takarni egy műalkotást a világ egyik legjelentősebb kortárs művészeti találkozójaként ismert kasseli documentán. A felháborodást a Taring Padi indonéz művészkollektíva People’s Justice című, óriási, plakátszerű műve váltotta ki, ugyanis a sokalakos képen több olyan figura is szerepel, amelyek a goebbelsi propaganda képeit idézik. A berlini izraeli nagykövetség és az American Jewish Committee is botrányosnak minősítette a művet, kiállítása miatt pedig a documenta igazgatójának, Sabine Schormann-nak az azonnali elbocsátását is követelték. A művet alkotó Taring Padi közleményben kért bocsánatot, hangsúlyozva, hogy nem volt céljuk bármely etnikai csoport negatív módon történő ábrázolása. Az ötévenként megrendezésre kerülő documentát egyébként már az előkészületek során is antiszemitizmussal vádolták, mivel olyan művészeket is meghívtak, akik támogatják a palesztinokkal való bánásmód miatti, Izraellel szembeni kulturális bojkottot. A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) nevű mozgalmat ugyanis Németországban már 2019-ben antiszemitának minősítették.

 

KURÁTOROK Június 23-án első alkalommal adták át a kurátori munka elismerésére létrehozott Jerger Krisztina-díjat. Az elismerés a 2020-ban elhunyt művészettörténész Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának kíván emléket állítani, és a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható kiállításrendezői munkákat igyekszik kiemelni. A szakmai zsűri az első Jerger Krisztina-díjat Szalai Borbálának ítélte, a Nyitott műterem című online műteremlátogatás-sorozatért, amely a pandémia miatti karanténidőszakban, a Trafó Galéria felületein valósult meg. A díjért további négy kiállítás kurátorai versenyeztek. A jelöltek közt szerepelt a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár Akadémia című tárlatát kialakító Bicskei Éva és Hegyi Dóra; Csákány István képzőművész és Bodonyi Emőke kurátor (MűvészetMalom, A kalapács álma); Gadó Flóra, Lázár Eszter, Nagy Edina és Őze Eszter a Várószoba – Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján című tárlatukért; végül a Kisterem galéria kurátorai és művészei (Kincsem Palota, Végre tanulhatunk valamit).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.