JÉG Minden eddiginél kevesebb jég található a bolygó hűtésében kulcsfontosságú sarkvidéki tengerek felszínén – derült ki az amerikai National Snow and Ice Data Center (NSIDC) műholdas adataiból, amelyeket a BBC elemzett. A február 13-ig terjedő öt nap alatt az északi és déli sarki tengeri jég együttes kiterjedése 15,76 millió négyzetkilométer volt, ami alulmúlja a korábbi, 2023 január–februárjában feljegyzett 15,93 millió négyzetkilométeres negatív rekordot. Az Északi-sarkvidéken még sosem volt ennyire kevés jég az évnek ebben az (északi féltekén leghidegebb) időszakában, de az Antarktisz körüli (késő nyári) tengeri jég kiterjedése is közel áll az eddigi legkisebb kiterjedéshez. A szakértők szerint a rendkívüli olvadás mögött a levegő hőmérsékletének emelkedése, a melegedő óceánok és az erős szelek állnak, amelyek szétdarabolják a jeget. Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég vastagsága is csökkenő tendenciát mutat, ami sebezhetőbbé teszi a viharok és a melegedő tengerfelszín ellen. A sarki tengerek jégborítottságának visszaszorulásával csökken bolygónk felszínének albedója (fényvisszaverő képessége), a többletnapfényt pedig elnyeli az óceánok sötét vízfelszíne. A tengeri jégborítottság további csökkenése komoly hatással lehet az óceáni áramlásokra is.
ASZTEROIDAVESZÉLY A NASA Center for Near Earth Object Studies 2025. február 18-i számításai szerint már 3,1 százalék annak a valószínűsége, hogy aszteroida csapódik a Földbe – eddig még soha nem számolt ilyen magas valószínűségű ütközéssel a NASA. A 2024 YR4 nevű aszteroida 2024. december 27-i felfedezését követően kiderült, hogy van némi veszélye annak, hogy eltalálhatja a Földet, vagy esetleg a Holdat. A csillagászok közben temérdek számítást végeztek el az aszteroida pályájára vonatkozóan, és a becsapódás valószínűségének értéke a kalkulációk nyomán egyre nőtt. A számítások 370 megfigyelésen alapulnak, amelyeket közel két hónap alatt végeztek el. A legfrissebb számítások szerint az aszteroida 2032. december 22-én, magyar idő szerint délután 3 óra után csapódhat bolygónkba. Átlagos átmérőjét jelenleg 55 méterre becsülik. Az Európai Űrügynökség sürgősségi döntése szerint az elkövetkező hónapokban a James Webb űrteleszkóppal fogják vizsgálni az aszteroidát, amely jelenleg a Torino-skálán a 3-as értéket képvisel: érdemes rá figyelni, ugyanis nem elhanyagolható valószínűsége van annak, hogy ütközzön a Földdel. Habár nem jelent globális veszélyt, de becsapódás esetén akár 7,8 megatonna energia szabadulna fel, ami összemérhető az 1908-as tunguszkai eseménnyel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
