Mark Zuckerberg nyílt levélben kéri a világ kormányait az internet törvényi szabályozására

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. március 31.

Interaktív

Úgy véli, a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy egyedül a Facebook végezze el.

A The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében Zuckerberg az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat. De a Facebook alapítója nem csak a kártékony tartalmakat kívánná törvényi úton ellenőrizni. További három területen tartja fontosnak, hogy a különböző kormányok törvényi szabályozást vezessenek be: a választások biztonságossága és tisztességessége, a magánélet sérthetetlensége és az adathordozhatóság terén.

"A törvényhozók gyakran mondogatják nekem, hogy túlságosan nagy a hatalmunk a szólásszabadság befolyásolásában, és ebben egyet is értek velük" – fogalmazott a nyílt levélben.

Közlése szerint a vállalat létrehozott egy önálló testületet, amelynél a felhasználók előterjeszthetik panaszaikat és vitathatják a közösségi portál vezetőinek és működtetőinek egy-egy tartalom törlésére vonatkozó döntéseit.

Zuckerberg, aki jelenleg a Facebook 28,2 százalékának tulajdonosa megfogalmazott egy sor olyan szabályt is, amelyet szerinte valamennyi tech cégnek be kellene tartania, mert ha ezeket valamennyi internetes portálon tiszteletben tartják, akkor jóval könnyebbé válik az egyébként rendkívül gyorsan terjedő  káros tartalmak kiszűrése.

Zuckerberg javaslata szerint:

  • A szabályok betartását bízzák külső testületre vagy szervezetre.
  • Valamennyi nagy tech vállalat háromhavonta hozzon nyilvánosságra úgynevezett átláthatósági jelentést, csatolva hozzá pénzügyi jelentést is.
  • Az erőteljesebb törvények szerinte világszerte védelmet nyújtanának a választások tisztaságának biztosításához, már csak azért is, mert a portálok által betartott szabályok lehetővé tennék a politikai szereplők azonosítását is.
  • A törvények ne csak politikusokra és választásokra legyenek érvényesek, hanem "megosztó témákra" is.
  • Ezeket a törvényeket szerinte nem csupán választási és kampányidőszakokban kell alkalmazni, hanem ezeken kívül is, a politikai kampányok idején pedig új és széles körben érvényes szabályok szerint kell ellenőrizni a közösségi média adatainak felhasználását.
  • Több ország is bevezethetné az EU GDPR szabályozását.
  • Szélesebb ellenőrzést arra nézve, hogy a politikai kampányok hogyan használhatnak adazokat a célzott hirdetésekhez.
  • Világos szabályokat arra nézve, ki felelős az emberek adataiért, amikor egyik szolgáltatástól egy másikhoz mozgatják át őket.

A Facebook-vezető hangsúlyozta: "közös globális keretekre" van szükség, világszerte azonos – és nem egyes országokban lényegileg eltérő – törvényeket kell hozni. A nyílt levelet az internetes közösségi platform vezetője néhány nappal azt követően tette közzé, hogy a Facebook az új-zélandi Christchurchben történt mészárlás után bejelentette, betiltja a fehér nacionalizmus és a fehér szeparatizmus megnyilvánulásait, az ilyen tartalmakat dicsérő vagy támogató bejegyzéseket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.