380 madarat kellett leölni a keszthelyi kastélymúzeumnál

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. december 1.

Katasztrófa

Bejutott a madárinfluenza a páratlan gyűjteménybe, nem volt más választás.

 

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát – közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a madárpark munkatársai nemrég arra lettek figyelmesek, hogy elhullott néhány madár.  Az intézmény lezárta az érintett területet, értesítette a szakhatóságot. A mintákból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma mindegyik esetben a madárinfluenza-vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az állategészségügyi szakemberek a park teljes madárállományát felszámolták. A szükséges óvintézkedések elvégzése érdekében december 31-ig a keszthelyi Festetics-kastély pálmaházát és madárparkját zárva tartják a látogatók előtt.

A közlemény hangsúlyozza, hogy óriási veszteség ez az intézménynek és a látogatóinak is, hiszen a színes, egyedi és ritka madárállomány különleges élményt adott a vendégeknek. A Helikon Kastélymúzeum mindent megtesz azért, hogy a 2022-es évben újra megnyithassa kapuit a madárpark.

Az esettel kapcsolatban a Nébih a honlapján az elmúlt héten azt írta: a madárparkban 380, különböző fajhoz tartozó vadmadarat tartottak. A terület nagy része madárhálóval fedett, az ott található tórendszer azonban kedvelt pihenőhelye a vadon élő tőkésrécéknek. Így ez az eset is igazolja, hogy a vadmadarak közvetítik a fertőzést.

A Telex emlékeztet, hogy nemrég Szombathelyen egy elhullott vadlúdban mutatta ki a labor a madárinfluenza vírusát, korábban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében baromfiállományokban jelent meg a H5N1 vírus. Csongrád-Csanád megyében, Zsombón egy 17 ezer 400 egyedből álló kacsatenyészetet, a Békés megyei Újkígyóson egy 8500 tenyészlúdról gondoskodó gazdaságot, illetve egy Bács-Kiskun megyei baromfitartó vállalkozást is érintett a madárinfluenza.

 leadkép: a keszthelyi Festetics-kastély és parkja, fotó: MTI/Farkas Melinda

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.