A kormány újra elővette a járvány elleni legnagyobb fegyverét: Müller Cecíliát

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. november 24.

Katasztrófa

Mindenkit arra kér, oltassa be magát!

Müller Cecília országos tisztifőorvos a járvány eddigi szakaszaiban mindig a kormány járványkezelésének első hangja és arca volt, épp ezért sokakat meglepett, hogy a negyedik hullám hiába tarol, Müller Cecília teljesen eltűnt a porondról. Hogy a kormány is érzékeli mekkora a baj, az is bizonyítja, hogy kényletelen voltak újra elővenni Müllert, aki szerdán nem a megszokott, virágládára emlékeztető operatív törzsi pulpitus mögül beszélt, hanem az M1 egyik reggeli műsorában.

Müller Cecília azonban most nem nyunyókázott, hanem egyenesen kijelentette:

"Soha nem volt annyira szükség a koronavírus elleni védőoltásra, mint most, hiszen versenyt futunk az idővel".

Müller Cecília azt is elmondta, a negyedik járványhullám felfutó szakaszában vagyunk, a fertőzöttek száma napról napra emelkedik és nő a kórházba kerülők száma is. Ezért fontos az oltások felvétele, hiszen legalább két hétnek kell eltelnie, hogy a vakcina kifejtse hatását.

Megjegyezte, hogy a védőoltás sem véd meg ugyan százszázalékosan a fertőzéstől, de elkerülhető vele a betegség súlyos lefolyása, a kórházba kerülés.

Kitért az oltási akcióhét tapasztalataira, amelyet jónak értékelt, hozzátéve, hogy a regisztráció és időpontfoglalás nélküli oltási lehetőség "úgy tűnik, kicsit kényelmesebb forma" az embereknek. Elmondta azt is, ami a mai koronavírus-adatközlésből is tudható, hogy  hétfőn több mint 14 ezren kérték első adag oltást. Szerinte ez "mutat egyfajta szándékot az oltási sorozat befejezésére."

Kiemelte, a harmadik védőoltás felvétele is nagyon fontos, ezzel újra magasra, 80-90 százalékra lehet emelni a szervezet védekezési képességét.

  Müller Cecília beszélt arról is, hogy

a fertőzés következtében a kórházba kerülés esélye négyszer nagyobb az oltatlanoknál, az intenzív osztályra kerülés esélye pedig tízszeres, bizonyos krónikus kockázatoknál pedig akár tizenhétszeres is lehet.

A vírus örökítőanyagának szennyvízben mért értékeiről elmondta, azok magas szinten stagnálnak, de a stagnálás azt mutatja, hogy egy-két hét múlva a járványhullám tetőzhet Magyarországon.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.