A Magyar Krónika valami életbe vágót akar mondani az ultrahangvizsgálatokról

  • - palosm -
  • 2017. november 13.

Katasztrófa

Látlelet.

A Magyar Krónikára mindig is érdemes volt odafigyelni – innen származik például a legendás „kinyílott a pitypang, megírom” is.

Amikor már éppen az lehetett az érzése az embernek, hogy a lap eltűnt a süllyesztőben, jött ez a váratlan húzás: a jeles nemzetihagyomány-őrző Krónika novemberi címlapja.

false

„Látlelet”, ugye, csak miről?

De a kedvencünk a mindig aktuális és tűpontos, lényegre törő alcím: „Történő történelem”.

Itt nyílik egyébként egy megoldási lehetőség: a lap látleletet ad a történő történelemről. Ezt jegyezzük meg, fontos.

A drámai hangütést oldja valamennyire a vidám, pozitív hozzáállásról tanúskodó felirat: „Huszárok és paloták”. A világ azért alapvetően jó, és halad a maga útján, ezt bizonyítja, hogy ilyen szép dolgok is léteznek.

A ráadás a transzcendens perspektíva, amit az utolsó felirat villant fel. Ki tiltakozna az ellen, hogy bármelyik Magyar Krónika-címlapra ráírják, hogy „Égi zene”? Na ugye, ott is van.

Figyelemre méltó az egész címlapot tekintve, mégis felettébb érthetetlen a nagy tudású szerkesztők irtózása az állítmánytól mint olyantól.

A címlapra mondjuk azt sem írták rá, hogy mi a frász a Magyar Krónika, milyen időközönként jelenik meg, ha megjelenik egyáltalán.

Gondolom, ezt az alapinformációt helyettesíti a lapszélen körbefutó nemzeti színű szalag. A Magyar Krónikát már csak a nemzeti lobogóval lehet tovább magyarázni.

Szerencsére az értelmetlen szóhányást elolvasni nem lehet, hiszen a fehér háttérre tett fehér betűk láttán azonnal letesz az ember arról, hogy kisilabizálja, mit szeretnének mondani nemzetünk nagy koponyái.

De nem kerülgethetjük tovább a kérdést (egyúttal jelezzük is, hogy megválaszolni nem tudjuk).

Mi a fenét keres egy ultrahangos vizsgáló fényképe a Magyar Krónika címlapján?

Talán a szerkesztők Magyarország születéséről szeretnének beszélni, és a címlapon öndefiníciós kísérlet történik: a Magyar Krónika, vagyis a nemzet nagy koponyáinak feladata, hogy látleletet adjanak az éppen születő Magyarország állapotáról. A Siemens márkájú (?) szonográf maga a folyóirat: csak rá kell tenni az érzékelőt a miniszterelnök hasára, és az avatott szem már látja, hogy állunk, mi magyarok, hogy áll a mi a nagy közös projektünk.

Földhöz ragadt magyarázatként említhető, hogy a Krónika szellemi holdudvarának dadaista belső ellenállása lépett akcióba, és magához ragadta a címlaptervezést, amikor senki sem figyelt. Erre is látunk esélyt.

Mindenesetre a folyóirat honlapján a szerkesztőség nem hajlandó feloldani a szonográfkérdést, és sajnos semmit sem mondanak erről a fontos ügyről. De még az új lapszámról sem.

Abból kiindulva, hogy az egyik cikk, amire rákattintottam (virtuális várrekonstrukciók Magyarországon), másfél éves, valószínűleg másfél év múlva lesz érdemes odakattintani a magyarázatért.

___

Frissítés, helyreigazítás.: A cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a Magyar Krónika a Magyar Művészeti Akadémia kulturális folyóirata. Az akadémia lapja valójában Magyar Művészet névre hallgat, és sokkal szebb a címlapja. A Magyar Krónikát egy fontos kultúrpolitikus, Kerényi Imre álmodta meg, alakuló ülésén Orbán Viktor is részt vett, főszerkesztője Bencsik Gábor. „Ez a lap, olyan, mint a Nemzeti Könyvtár“ — mondta korábban Kerényi a Krónikáról. Úgyhogy nem az MMA akar életbe vágót mondani az ultrahangvizsgálatokról, hanem valaki más. A tévedésért az érintettek elnézését kérjük.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.