A Magyar Krónika valami életbe vágót akar mondani az ultrahangvizsgálatokról

  • - palosm -
  • 2017. november 13.

Katasztrófa

Látlelet.

A Magyar Krónikára mindig is érdemes volt odafigyelni – innen származik például a legendás „kinyílott a pitypang, megírom” is.

Amikor már éppen az lehetett az érzése az embernek, hogy a lap eltűnt a süllyesztőben, jött ez a váratlan húzás: a jeles nemzetihagyomány-őrző Krónika novemberi címlapja.

false

„Látlelet”, ugye, csak miről?

De a kedvencünk a mindig aktuális és tűpontos, lényegre törő alcím: „Történő történelem”.

Itt nyílik egyébként egy megoldási lehetőség: a lap látleletet ad a történő történelemről. Ezt jegyezzük meg, fontos.

A drámai hangütést oldja valamennyire a vidám, pozitív hozzáállásról tanúskodó felirat: „Huszárok és paloták”. A világ azért alapvetően jó, és halad a maga útján, ezt bizonyítja, hogy ilyen szép dolgok is léteznek.

A ráadás a transzcendens perspektíva, amit az utolsó felirat villant fel. Ki tiltakozna az ellen, hogy bármelyik Magyar Krónika-címlapra ráírják, hogy „Égi zene”? Na ugye, ott is van.

Figyelemre méltó az egész címlapot tekintve, mégis felettébb érthetetlen a nagy tudású szerkesztők irtózása az állítmánytól mint olyantól.

A címlapra mondjuk azt sem írták rá, hogy mi a frász a Magyar Krónika, milyen időközönként jelenik meg, ha megjelenik egyáltalán.

Gondolom, ezt az alapinformációt helyettesíti a lapszélen körbefutó nemzeti színű szalag. A Magyar Krónikát már csak a nemzeti lobogóval lehet tovább magyarázni.

Szerencsére az értelmetlen szóhányást elolvasni nem lehet, hiszen a fehér háttérre tett fehér betűk láttán azonnal letesz az ember arról, hogy kisilabizálja, mit szeretnének mondani nemzetünk nagy koponyái.

De nem kerülgethetjük tovább a kérdést (egyúttal jelezzük is, hogy megválaszolni nem tudjuk).

Mi a fenét keres egy ultrahangos vizsgáló fényképe a Magyar Krónika címlapján?

Talán a szerkesztők Magyarország születéséről szeretnének beszélni, és a címlapon öndefiníciós kísérlet történik: a Magyar Krónika, vagyis a nemzet nagy koponyáinak feladata, hogy látleletet adjanak az éppen születő Magyarország állapotáról. A Siemens márkájú (?) szonográf maga a folyóirat: csak rá kell tenni az érzékelőt a miniszterelnök hasára, és az avatott szem már látja, hogy állunk, mi magyarok, hogy áll a mi a nagy közös projektünk.

Földhöz ragadt magyarázatként említhető, hogy a Krónika szellemi holdudvarának dadaista belső ellenállása lépett akcióba, és magához ragadta a címlaptervezést, amikor senki sem figyelt. Erre is látunk esélyt.

Mindenesetre a folyóirat honlapján a szerkesztőség nem hajlandó feloldani a szonográfkérdést, és sajnos semmit sem mondanak erről a fontos ügyről. De még az új lapszámról sem.

Abból kiindulva, hogy az egyik cikk, amire rákattintottam (virtuális várrekonstrukciók Magyarországon), másfél éves, valószínűleg másfél év múlva lesz érdemes odakattintani a magyarázatért.

___

Frissítés, helyreigazítás.: A cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a Magyar Krónika a Magyar Művészeti Akadémia kulturális folyóirata. Az akadémia lapja valójában Magyar Művészet névre hallgat, és sokkal szebb a címlapja. A Magyar Krónikát egy fontos kultúrpolitikus, Kerényi Imre álmodta meg, alakuló ülésén Orbán Viktor is részt vett, főszerkesztője Bencsik Gábor. „Ez a lap, olyan, mint a Nemzeti Könyvtár“ — mondta korábban Kerényi a Krónikáról. Úgyhogy nem az MMA akar életbe vágót mondani az ultrahangvizsgálatokról, hanem valaki más. A tévedésért az érintettek elnézését kérjük.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.