A Magyar Krónika valami életbe vágót akar mondani az ultrahangvizsgálatokról

  • - palosm -
  • 2017. november 13.

Katasztrófa

Látlelet.

A Magyar Krónikára mindig is érdemes volt odafigyelni – innen származik például a legendás „kinyílott a pitypang, megírom” is.

Amikor már éppen az lehetett az érzése az embernek, hogy a lap eltűnt a süllyesztőben, jött ez a váratlan húzás: a jeles nemzetihagyomány-őrző Krónika novemberi címlapja.

false

„Látlelet”, ugye, csak miről?

De a kedvencünk a mindig aktuális és tűpontos, lényegre törő alcím: „Történő történelem”.

Itt nyílik egyébként egy megoldási lehetőség: a lap látleletet ad a történő történelemről. Ezt jegyezzük meg, fontos.

A drámai hangütést oldja valamennyire a vidám, pozitív hozzáállásról tanúskodó felirat: „Huszárok és paloták”. A világ azért alapvetően jó, és halad a maga útján, ezt bizonyítja, hogy ilyen szép dolgok is léteznek.

A ráadás a transzcendens perspektíva, amit az utolsó felirat villant fel. Ki tiltakozna az ellen, hogy bármelyik Magyar Krónika-címlapra ráírják, hogy „Égi zene”? Na ugye, ott is van.

Figyelemre méltó az egész címlapot tekintve, mégis felettébb érthetetlen a nagy tudású szerkesztők irtózása az állítmánytól mint olyantól.

A címlapra mondjuk azt sem írták rá, hogy mi a frász a Magyar Krónika, milyen időközönként jelenik meg, ha megjelenik egyáltalán.

Gondolom, ezt az alapinformációt helyettesíti a lapszélen körbefutó nemzeti színű szalag. A Magyar Krónikát már csak a nemzeti lobogóval lehet tovább magyarázni.

Szerencsére az értelmetlen szóhányást elolvasni nem lehet, hiszen a fehér háttérre tett fehér betűk láttán azonnal letesz az ember arról, hogy kisilabizálja, mit szeretnének mondani nemzetünk nagy koponyái.

De nem kerülgethetjük tovább a kérdést (egyúttal jelezzük is, hogy megválaszolni nem tudjuk).

Mi a fenét keres egy ultrahangos vizsgáló fényképe a Magyar Krónika címlapján?

Talán a szerkesztők Magyarország születéséről szeretnének beszélni, és a címlapon öndefiníciós kísérlet történik: a Magyar Krónika, vagyis a nemzet nagy koponyáinak feladata, hogy látleletet adjanak az éppen születő Magyarország állapotáról. A Siemens márkájú (?) szonográf maga a folyóirat: csak rá kell tenni az érzékelőt a miniszterelnök hasára, és az avatott szem már látja, hogy állunk, mi magyarok, hogy áll a mi a nagy közös projektünk.

Földhöz ragadt magyarázatként említhető, hogy a Krónika szellemi holdudvarának dadaista belső ellenállása lépett akcióba, és magához ragadta a címlaptervezést, amikor senki sem figyelt. Erre is látunk esélyt.

Mindenesetre a folyóirat honlapján a szerkesztőség nem hajlandó feloldani a szonográfkérdést, és sajnos semmit sem mondanak erről a fontos ügyről. De még az új lapszámról sem.

Abból kiindulva, hogy az egyik cikk, amire rákattintottam (virtuális várrekonstrukciók Magyarországon), másfél éves, valószínűleg másfél év múlva lesz érdemes odakattintani a magyarázatért.

___

Frissítés, helyreigazítás.: A cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a Magyar Krónika a Magyar Művészeti Akadémia kulturális folyóirata. Az akadémia lapja valójában Magyar Művészet névre hallgat, és sokkal szebb a címlapja. A Magyar Krónikát egy fontos kultúrpolitikus, Kerényi Imre álmodta meg, alakuló ülésén Orbán Viktor is részt vett, főszerkesztője Bencsik Gábor. „Ez a lap, olyan, mint a Nemzeti Könyvtár“ — mondta korábban Kerényi a Krónikáról. Úgyhogy nem az MMA akar életbe vágót mondani az ultrahangvizsgálatokról, hanem valaki más. A tévedésért az érintettek elnézését kérjük.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.