A Magyar Krónika valami életbe vágót akar mondani az ultrahangvizsgálatokról

  • - palosm -
  • 2017. november 13.

Katasztrófa

Látlelet.

A Magyar Krónikára mindig is érdemes volt odafigyelni – innen származik például a legendás „kinyílott a pitypang, megírom” is.

Amikor már éppen az lehetett az érzése az embernek, hogy a lap eltűnt a süllyesztőben, jött ez a váratlan húzás: a jeles nemzetihagyomány-őrző Krónika novemberi címlapja.

false

„Látlelet”, ugye, csak miről?

De a kedvencünk a mindig aktuális és tűpontos, lényegre törő alcím: „Történő történelem”.

Itt nyílik egyébként egy megoldási lehetőség: a lap látleletet ad a történő történelemről. Ezt jegyezzük meg, fontos.

A drámai hangütést oldja valamennyire a vidám, pozitív hozzáállásról tanúskodó felirat: „Huszárok és paloták”. A világ azért alapvetően jó, és halad a maga útján, ezt bizonyítja, hogy ilyen szép dolgok is léteznek.

A ráadás a transzcendens perspektíva, amit az utolsó felirat villant fel. Ki tiltakozna az ellen, hogy bármelyik Magyar Krónika-címlapra ráírják, hogy „Égi zene”? Na ugye, ott is van.

Figyelemre méltó az egész címlapot tekintve, mégis felettébb érthetetlen a nagy tudású szerkesztők irtózása az állítmánytól mint olyantól.

A címlapra mondjuk azt sem írták rá, hogy mi a frász a Magyar Krónika, milyen időközönként jelenik meg, ha megjelenik egyáltalán.

Gondolom, ezt az alapinformációt helyettesíti a lapszélen körbefutó nemzeti színű szalag. A Magyar Krónikát már csak a nemzeti lobogóval lehet tovább magyarázni.

Szerencsére az értelmetlen szóhányást elolvasni nem lehet, hiszen a fehér háttérre tett fehér betűk láttán azonnal letesz az ember arról, hogy kisilabizálja, mit szeretnének mondani nemzetünk nagy koponyái.

De nem kerülgethetjük tovább a kérdést (egyúttal jelezzük is, hogy megválaszolni nem tudjuk).

Mi a fenét keres egy ultrahangos vizsgáló fényképe a Magyar Krónika címlapján?

Talán a szerkesztők Magyarország születéséről szeretnének beszélni, és a címlapon öndefiníciós kísérlet történik: a Magyar Krónika, vagyis a nemzet nagy koponyáinak feladata, hogy látleletet adjanak az éppen születő Magyarország állapotáról. A Siemens márkájú (?) szonográf maga a folyóirat: csak rá kell tenni az érzékelőt a miniszterelnök hasára, és az avatott szem már látja, hogy állunk, mi magyarok, hogy áll a mi a nagy közös projektünk.

Földhöz ragadt magyarázatként említhető, hogy a Krónika szellemi holdudvarának dadaista belső ellenállása lépett akcióba, és magához ragadta a címlaptervezést, amikor senki sem figyelt. Erre is látunk esélyt.

Mindenesetre a folyóirat honlapján a szerkesztőség nem hajlandó feloldani a szonográfkérdést, és sajnos semmit sem mondanak erről a fontos ügyről. De még az új lapszámról sem.

Abból kiindulva, hogy az egyik cikk, amire rákattintottam (virtuális várrekonstrukciók Magyarországon), másfél éves, valószínűleg másfél év múlva lesz érdemes odakattintani a magyarázatért.

___

Frissítés, helyreigazítás.: A cikk egy korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy a Magyar Krónika a Magyar Művészeti Akadémia kulturális folyóirata. Az akadémia lapja valójában Magyar Művészet névre hallgat, és sokkal szebb a címlapja. A Magyar Krónikát egy fontos kultúrpolitikus, Kerényi Imre álmodta meg, alakuló ülésén Orbán Viktor is részt vett, főszerkesztője Bencsik Gábor. „Ez a lap, olyan, mint a Nemzeti Könyvtár“ — mondta korábban Kerényi a Krónikáról. Úgyhogy nem az MMA akar életbe vágót mondani az ultrahangvizsgálatokról, hanem valaki más. A tévedésért az érintettek elnézését kérjük.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.