Az ENSZ szakértője szerint be kellene tiltani világszerte a vadállatpiacokat

  • narancs.hu
  • 2020. április 6.

Katasztrófa

A járványok megelőzése érdekében. Csak az a baj, hogy Afrikában például emberek millióinak megélhetése függ a vadállatpiacoktól.

Annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzük a koronavírushoz hasonló járványokat, be kellene tiltani azokat a piacokat, ahol élő és halott vadállatokat árulnak – hangsúlyozta az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője, Elizabeth Maruma Mrema.

Egyes feltételezések szerint - amiket viszont időnként tagadnak a kínai járványügyi szakemberek - a koronavírus a vuhani piacról terjedt el, ahol az emberek például denevéreket, farkaskölyköket, kígyókat vagy épp tobzoskákat árultak (Kína betiltotta az ilyen jellegű piacokat). Az ENSZ vezetője szerint bizonyított, hogy az ebola járvány és a Nipah-vírus is vadállatok eladásával állt összefüggésben, csakúgy mint a koronavírus esetében – írja a 444.hu a The Guardian cikke alapján.

„Azt az üzenetet kapjuk most, hogy ha nem foglalkozunk a természettel, akkor majd ő foglalkozik velünk” – mondta Mrema. Hozzátette, tisztában van azzal, hogy például Afrikában emberek millióinak megélhetése függ az ilyen piacoktól, és ha ezeket bezárnák, akkor az emberek illegális kereskedelembe kezdenének, ezzel akár a kihalás szélére sodorva veszélyeztetett állatfajokat. Mrema szerint ezért meg kellene találni az egyensúlyt a betiltás és az engedélyezés között.

Jinfeng Zhou, a Kínai Biodiverzitás Megőrzéséért és a Zöld Fejlesztésért Alapítvány főtitkára szerint is állandóvá kellene tenni a vadon élő állatok piacának betiltását. „Az emberi betegségek több mint 70 százaléka vadon élő állatokból származik, az elfogyasztásuk ráadásul a fennmaradásukat is veszélyezteti” – mondta Zhou.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.