Az oltáselleneseken megbukhat a koronavírus elleni harc?

  • narancs.hu
  • 2020. július 8.

Katasztrófa

A józan észnek is ellentmondó ostobaságok a koronavírusnál is jobban terjednek.

Szinte az egész világ a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát várja, de vannak, akik máris petíciókkal kampányolnak ellene. A konzervatív és gyakran álhíreket terjesztő LifeSiteNewshoz tartozó Life Petitions nevű oldalon például alig két hét alatt több mint 600 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy se felnőtteknek, se gyerekeknek ne lehessen kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást. A petíciók mellett felbukkant a neten a Plandemic című 26 perces „dokumentumfilm” is, amelyben egy bizonyos dr. Judy Mikovits biológus magyaráz nemcsak minden tudományos kutatásnak, de a józan észnek is ellentmondó ostobaságokat a koronavírusról, olyasmiket például, hogy a maszkviseléssel csak „aktiváljuk magunkban a vírust”, illetve hogy az egyelőre még nem is létező oltás milliók életét követeli majd.

Bármennyire is abszurdak az állításai, a videót azonnal felkapták az oltásellenesek, és hathatós közbenjárásuknak köszönhetően a Plandemic magánál a koronavírusnál is jobban terjed: néhány hét leforgása alatt 8 millióan látták. A járványügyi korlátozások feloldását követelő amerikai tüntetéseken már májusban „Nem kényszeríthetnek oltásra” feliratú transzparenseket emelgettek, persze rengeteg tüntetést eleve oltásellenes csoportok szerveztek. A The New York Times cikke szerint az oltásellenes tüntetők egyre fokozódó jelenléte miatt már az egészségügyi szakértők is attól tartanak, hogy az amerikaiak egy része elutasító lesz a vakcinával szemben.

false

 

Fotó: MTI

Az oltásellenes mozgalom sok szempontból az információs társadalom és a digitalizáció terméke: leginkább online szerveződnek és lobbiznak. Méghozzá elég hatékonyan (lásd: Kivezetnék a rosszat, Magyar Narancs, 2017. január 26.). A Nature friss cikkéből kiderül, hogy az oltásellenesek egyre hangosabban hallatják hangjukat a közösségi médiában, és hatékonynak mutatkoznak a bizonytalanok meggyőzésében: gyakran vesznek célba szülőket tömörítő Facebook-csoportokat, hogy rémisztő, ugyanakkor teljesen alaptalan állításokkal riogassák a tagokat. A kutatást jegyző Neil Johnson úgy látja, hogy az oltásellenesek a koronavírus kapcsán is gyorsan támadásba lendültek, és bár könnyű lenne úgy venni, hogy csupán egy kis csoport ártalmatlan őrületéről van szó, a helyzet jóval aggasztóbb. Johnsonék a Facebookon terjedő oltásellenes és oltáspárti narratívákat vizsgálva azt találták, hogy bár az oltásellenesek viszonylag kevesen vannak, agresszív online tevékenységük nyomán néhány év múlva övék lehet a domináns narratíva a digitális térben...

Az oltásellenes mozgalmakról és a koronavírus elleni vakcináról szóló cikkünk teljes szövege a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.