Az oltáselleneseken megbukhat a koronavírus elleni harc?

  • narancs.hu
  • 2020. július 8.

Katasztrófa

A józan észnek is ellentmondó ostobaságok a koronavírusnál is jobban terjednek.

Szinte az egész világ a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinát várja, de vannak, akik máris petíciókkal kampányolnak ellene. A konzervatív és gyakran álhíreket terjesztő LifeSiteNewshoz tartozó Life Petitions nevű oldalon például alig két hét alatt több mint 600 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy se felnőtteknek, se gyerekeknek ne lehessen kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltást. A petíciók mellett felbukkant a neten a Plandemic című 26 perces „dokumentumfilm” is, amelyben egy bizonyos dr. Judy Mikovits biológus magyaráz nemcsak minden tudományos kutatásnak, de a józan észnek is ellentmondó ostobaságokat a koronavírusról, olyasmiket például, hogy a maszkviseléssel csak „aktiváljuk magunkban a vírust”, illetve hogy az egyelőre még nem is létező oltás milliók életét követeli majd.

Bármennyire is abszurdak az állításai, a videót azonnal felkapták az oltásellenesek, és hathatós közbenjárásuknak köszönhetően a Plandemic magánál a koronavírusnál is jobban terjed: néhány hét leforgása alatt 8 millióan látták. A járványügyi korlátozások feloldását követelő amerikai tüntetéseken már májusban „Nem kényszeríthetnek oltásra” feliratú transzparenseket emelgettek, persze rengeteg tüntetést eleve oltásellenes csoportok szerveztek. A The New York Times cikke szerint az oltásellenes tüntetők egyre fokozódó jelenléte miatt már az egészségügyi szakértők is attól tartanak, hogy az amerikaiak egy része elutasító lesz a vakcinával szemben.

false

 

Fotó: MTI

Az oltásellenes mozgalom sok szempontból az információs társadalom és a digitalizáció terméke: leginkább online szerveződnek és lobbiznak. Méghozzá elég hatékonyan (lásd: Kivezetnék a rosszat, Magyar Narancs, 2017. január 26.). A Nature friss cikkéből kiderül, hogy az oltásellenesek egyre hangosabban hallatják hangjukat a közösségi médiában, és hatékonynak mutatkoznak a bizonytalanok meggyőzésében: gyakran vesznek célba szülőket tömörítő Facebook-csoportokat, hogy rémisztő, ugyanakkor teljesen alaptalan állításokkal riogassák a tagokat. A kutatást jegyző Neil Johnson úgy látja, hogy az oltásellenesek a koronavírus kapcsán is gyorsan támadásba lendültek, és bár könnyű lenne úgy venni, hogy csupán egy kis csoport ártalmatlan őrületéről van szó, a helyzet jóval aggasztóbb. Johnsonék a Facebookon terjedő oltásellenes és oltáspárti narratívákat vizsgálva azt találták, hogy bár az oltásellenesek viszonylag kevesen vannak, agresszív online tevékenységük nyomán néhány év múlva övék lehet a domináns narratíva a digitális térben...

Az oltásellenes mozgalmakról és a koronavírus elleni vakcináról szóló cikkünk teljes szövege a csütörtökön megjelenő Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható.

A Magyar Narancs továbbra is kapható az újságárusoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.