Bezárják a Szent István-bazilikát koronavírus-fertőzés miatt

  • narancs.hu
  • 2021. február 26.

Katasztrófa

A bazilika plébánosa, Snell György pénteken hunyt el a betegség miatt. A káplánok is megfertőződtek.

"Egy darabig, amíg a karantén ideje tart, a Szent István-bazilikában szüneteltetni kell az istentiszteleti életet” - jelentette be Erdő Péter bíboros az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldalán.

Erdő Péter azután tette a bejelentést, hogy pénteken hajnalban elhunyt Snell György püspök, a bazilika plébánosa, akinél koronavírus-fertőzést állapítottak meg.

Azonban nemcsak a plébános, hanem a plébánián szolgáló káplánok is elkapták a vírust, tájékoztat a Telex.

„Éppen ezért meg kell vizsgáltatni az összes kontaktszemélyt, vagyis a Szent István-bazilikában dolgozó világiakat is” – mondta Erdő Péter.

Hozzátette azt is, hogy a bazilikát azonnal fertőtleníteni kell, hogy még a nagyhét előtt újra kinyithasson: „Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy kellő fertőtlenítés után, megfelelő idő elteltével, de még a nagyhét előtt újraindulhasson a liturgikus élet Budapest főtemplomában.”

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.