Megint elhalasztották a fukusimai atomerőmű megolvadt fűtőanyagának eltávolítását

Katasztrófa

Kiderült, hogy további 12-18 hónapos előkészítési időszakra van szükség a munkálatok megkezdéséhez.

Japánban ismét elhalasztották a megolvadt fűtőanyag eltávolításának munkálatait a fukusimai atomerőműből, hogy biztosítsák a várhatóan évtizedekig tartó projekt biztonságát - közölte az erőmű üzemeltetője.

 A Tokyo Electric Power Company (Tepco) azt tervezte, hogy idén megkezdi az egyik reaktorból a megolvadt fűtőelemek és más radioaktív törmelékek eltávolítását, de ezt is már halasztást jelent az eredeti, 2021-es célhoz képest.  

Az üzemeltető azonban csütörtökön közölte, hogy 12-18 hónapos további előkészítési időszakra van szüksége, ami azt jelenti, hogy a bontás várhatóan csak 2023 végén vagy 2024 elején kezdődik meg. A mérnökök most fejezik be a kifejezetten erre a rendkívül kényes küldetésre tervezett robot használatának előkészületeit.

A Veolia Nuclear Solutions és a Mitsubishi Heavy Industries által az Egyesült Királyságban kifejlesztett, több mint 20 méter hosszú robotot tavaly júliusban adták át, miután gyártása a koronavírus-világjárvány miatt csúszott.  

Tizenegy évvel ezelőtt, 2011. március 11-én Japán északkeleti részén erős földrengés majd szökőár sújtott le a Fukusima Daiicsi atomerőműre, ami a világ legsúlyosabb nukleáris balesetéhez vezetett az 1986-os csernobili katasztrófa óta.  A Tepco, a japán kormány és számos mérnöki cég dolgozik a fukusimai reaktorok sérült részeinek eltávolítását, amely várhatóan 30-40 évig tart. A leszerelés teljes költségét 8 ezer milliárd jenre (24,2 ezermilliárd forint) becsülik. Az összeg nem tartalmazza a szennyezett víz kezelésének és ártalmatlanításának költségeit az erőmű területén, amelyet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete mellett több évtized alatt fokozatosan higítva az óceánba engednek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.