Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese az ATV híradójának elmondta, hogy
önmagában a tigrisszúnyog jelenléte nem befolyásolja a véradást", vagyis nem zárnak ki kerületeket, netán egy teljes várost a véradásból csak azért, mert ott jelen van a nyugat-nílus láz kórokozóját hordozó szúnyogfajta.
Korábban ugyanis arról szóltak a hírek, hogy ha valaki egy napnál több időt tölt el a 16., a 22. kerületben vagy Szegeden, akkor a betegség kockázata miatt 30 napig nem adhat vért.
Ez Nagy Sándor szerint téves információ, véradáskor csupán annyi történik, hogy
aki az érintett, fertőzött területekről érkezik, az egy pluszkérdést kap azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt 30 napban megcsípte-e a különös kinézetű, az átlagostól eltérő méretű, nagy, csíkos rovar. A válasz alapján döntenek az egyén alkalmasságáról.
A szúnyogok közötti különbségtételnek sok értelme nincs is ebben a vonatkozásban.
Kurucz Kornélia, a Virológiai Nemzeti Laboratórium egyetemi adjunktusa a csatornának azt mondta, az Ökológiai Kutatóközponttal, illetve az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen monitorozzák a szúnyogok a fertőzöttségét, és
ezidáig az ázsiai tigrisszúnyogban itthon nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, ezzel szemben a dalos szúnyogban, vagyis a közönséges szúnyog egyedeiben már igen.
A nyugat-nílusi láz 2004 óta jelen van az országban, és évről évre vannak megbetegedések is.
