Nagyobb önfegyelemre kérnek mindenkit a francia hatóságok, túl sokan mennek a szabadba

  • narancs.hu
  • 2020. április 5.

Katasztrófa

Franciaországban politikusok, orvosok és a televíziók is nagyobb önfegyelemre kérték vasárnap a franciákat a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások betartása érdekében, miután megítélésük szerint a ragyogó napsütés időben még mindig túl sokan mentek ki a szabadba.

A párizsi túlterhelt kórházakból eközben folytatódott a súlyos, de stabil állapotban lévő betegek evakuálása az ország nyugati részébe.

Jóllehet a parkok, sportpályák, közterek a március 17-én életbe léptett kijárási korlátozások óta zárva vannak, a franciák vasárnap is tömegesen hagyták el otthonaikat a tavaszias időben: Párizsban a Szajna-parton sétáló családokat kerülgették a futók, Marseille-ben megteltek a belvárosi sétálóutcák, a nagyvárosok épületeinek belső udvarain pedig csapatosult játszottak a gyerekek.

Miközben Franciaországban hivatalosan még nem tetőzött a járvány, de a halottak és a súlyos esetek száma az elmúlt héten már kisebb mértékben növekedett, a franciák érezhetően kezdenek elfáradni az általános karantén harmadik hetében.

"Iskolai szünet van, szép idő van, de ne engedjenek a kísértésnek, maradjanak otthon!" - mondta Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke a BFM hírtelevízióban. Emlékeztetett arra, hogy Párizs a franciaországi járványgócpontja és a fővárosi kórházak megteltek, több mint 11 ezer fertőzöttet ápolnak Párizsban.

Martin Hirsch, a 39 párizsi közkórház igazgatóságának vezetője szerint "túl sokan vannak az utcán, túl sok a sétáló" Párizsban a munkába igyekvő egészségügyi dolgozók mellett.

false

 

Fotó: MTI

Laurent Nunez, belügyi államtitkár a Twitteren figyelmeztetett arra, hogy a karantén nem ért véget, a rendőrség megerősített erőkkel és fokozottan ellenőrzi a korlátozások betartását. La Manche megyében a prefektúra arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy tilos a tengerparton sétálni.
A belügyminisztérium az eddig 100 ezer helyett mintegy 160 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított péntektől a kijárási korlátozások betartásának ellenőrzésére.

A korlátozások értelmében a lakhely elhagyása munkahelyre való eljutás, valamint naponta egyszer egy órára egy kilométeres távolságban létfontosságú élelmiszerek vásárlása vagy gyógykezelés céljából lehetséges, hasonló feltételekkel lehet a lakhelyhez közel egyénileg sporttevékenységet és állatsétáltatást végezni.

Március 18. óta Párizsból és a keleti országrészből 550 Covid-19 fertőzöttet szállítottak el mentővonatokkal, helikopterekkel és repülővel az ország kevésbé leterhelt déli és nyugati részeinek kórházaiba, valamint Németországba, Svájcba és Luxemburgba, vasárnap délután negyven újabb beteggel indult egy egészségügyi szuperexpressz (TGV) Bretagne kórházaiba.

Március 1. óta összesen 7560-an veszették életüket a Covid-19 betegség következtében Franciaországban. A szombat esti összesítés szerint az elmúlt 24 órában 411-en vesztették életüket kórházban a fertőzés miatt, míg az idősotthonokban a járvány kezdete óta legalább 2028-an haltak meg.

A súlyos betegek számának növekedése ugyanakkor csökkenő tendenciát mutat. A francia kórházak intenzív osztályain 6838 koronavírus-fertőzöttet láttak el szombaton, ami 176-tal több, mint péntek este. Az előző nap még 263-mal emelkedett a súlyos betegek száma.  A regisztrált betegek száma az előző napi 64 338-ról 68 605-re nőtt. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.