Németország Magyarország teljes területét kockázatosnak minősítette

  • narancs.hu
  • 2020. október 30.

Katasztrófa

A koronavírus terjedése szempontjából.

Magyarország teljes egészét felvették pénteken az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) terjedése miatt kockázatosnak minősülő területek listájára Németországban.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) listájára szeptember közepén felvették Budapestet, majd fokozatosan egyre több megyét is. Legutóbb október 22-én frissítették, akkor már csak négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Fejér és Tolna - nem szerepelt rajta. Az újabb, pénteki frissítéssel Magyarország teljes területe kockázatosnak minősül.

Felkerült a listára egy sor további ország és terület is, például Ciprus, a közép-európai régióból pedig egyebek mellett az eddig nem kockázatosnak ítélt horvátországi megyék és szlovéniai községek.

A kockázatos besorolás azzal jár, hogy az ilyen területről Németországba érkezőknek tíz napra házi karanténba kell vonulniuk, és értesíteniük kell a helyi egészségügyi hivatalt. Megérkezés után készített negatív koronavírusteszt esetén az egészségügyi hivatal elrendelheti a karantén feloldását. Egy november 8-án életbe lépő új szabály szerint tesztet legkorábban az ötödik nap elteltével lehet készíttetni.

A kockázatos besorolásról közösen dönt az RKI, a szövetségi egészségügyi minisztérium, a külügyminisztérium és a belügyi tárca. A döntést megelőző elemzés első szakaszában azt vizsgálják, hogy hol vannak olyan régiók - nagyobb közigazgatási egységek vagy egész országok -, amelyekben meghaladta az ötvenet az utóbbi hét napon regisztrált SARS-Cov-2-fertőzöttek százezer lakosra vetített száma, vagy olyan térségek, amelyekben ugyan még nincs a fertőzöttek száma a határérték felett, de egyéb körülmények a fertőzés fokozott kockázatát jelzik.

A döntést megelőző mérlegelés második szakaszában a járvány elfojtását célzó helyi erőfeszítéseket elemzik, így vizsgálják egyebek mellett a tesztelési kapacitást és az elvégzett koronavírustesztek számát.

A kockázatos besorolás azzal is jár, hogy a külügyminisztérium utazási figyelmeztetést ad ki, amelyben nyomatékosan eltanácsolja a német állampolgárokat attól, hogy nem feltétlenül szükséges esetben felkeressék az adott régiót. (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.