Szlávik János: a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek között 40-45 százalékos a halálozási arány

  • narancs.hu
  • 2020. november 2.

Katasztrófa

A tavasszal lélegeztetőgépre került betegek közül kevesebben hunytak el, mint most.

Szlávik János a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az ATV Heti Napló Sváby Andrással című, vasárnapi műsorában arról beszélt, hogy most rosszabb a koronavírus-helyzet, mint az első hullám idején, tavasszal volt.

Szlávik elmondta, hogy az ő intenzív osztályukon tavasszal az elhunytak aránya 30 százalék körüli volt, most, a második hullám alatt viszont már a kezelt betegek 40-45 százaléka meghal. A főorvos kiemelte, hogy kizárólag a lélegeztetőgépen kezelt betegekről van szó. A betegek egyre idősebbek és egyre súlyosabb állapotba kerülnek, és így nem tudják kizárni azt, hogy egyre többen halnak majd meg.

A főorvos közölte, hogy a Dél-pesti Centrumkórházban jelenleg csak azok a koronavírusos betegek vannak intenzív osztályon, akik gépi lélegeztetésre szorulnak.

Szlávik szerint a fekvőbeteg osztályokon a kórházban a betegek 5-10 százaléka hal meg a vírus miatt. Hozzátette, az átlagéletkor jelenleg megközelíti az 50-60 évet.

A Magyarországon is használt remdesivir gyógyszerről azt mondta: jelenleg igazán hatékony antivirális szer nincs a koronavírus ellen, egyelőre kísérleti szerek vannak, amelyek hatékonynak tűnnek.

Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a Down-szindrómás emberek is veszélyeztetettek: a tapasztalatok szerint ők tízszer nagyobb eséllyel halhatnak bele a koronavírusba, ezért őket is fokozottan kell védeni.

(ATV)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.