A hivatali visszaélés mellett a kényszerítés gyanúja is felmerül a gyulai fideszes polgármesterrel szemben

Kis-Magyarország

Gyűlnek a viharfelhők Görgényi Ernő feje felett. Eddig hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele szemben, de immár a kényszerítés bűncselekményi tényállásának gyanúja is. A békési fürdőváros vezetője egy párttársát fenyegette meg, amelyről hangfelvétel készült.

Ahogy nemrégiben beszámoltunk róla, a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) hatályon kívül helyezte a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak azt a korábbi eljárást megszüntető határozatát, miszerint nem bűncselekmény az, hogy Gyula kormánypárti polgármestere, Görgényi Ernő egy telefonbeszélgetésben megfenyegette frakciótársát, Torma Bélát a helyi posta egyik vezetőjét. Márpedig a bíróság szerint ez hivatali visszaélés gyanújának számíthat. Így az ügyben folytatódik a nyomozás.

Még 2019 szeptemberében, közvetlenül az akkor esedékes önkormányzati választás előtt Görgényi Ernő a munkahelyi szabályok megszegésére ösztökélte Torma Béla fideszes helyi képviselőt, a városi posta helyettes vezetőjét, hogy megtudjon tőle egy politikailag fontos információt. Majd megfenyegette, egyebek között azzal, hogy akkor és azzal veszélyezteti a munkahelyét, ha  elárulja a Fideszt. Ezt az alig több mint háromperces hangfelvétel tavaly áprilisban a Narancs.hu hozta nyilvánosságra. 

Ezt követően Galbács Mihály volt gyulai fideszes politikus hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést az ügyben Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságra továbbította az ügyet. Itt azonban elfogultságot jelentettek be, így a történteket a szegedi rendőrök kezdték vizsgálni. Nekik majdnem egy év kellett, hogy a néhány perces beszélgetés, amelynek leirata is csak másfél oldal, hogy döntsenek az ügyben. A Csongrád-Csanád megyei rendőrség nyomozói a történteket részletesen és precízen feltárták, ám végül, egyetértésben az ügyészséggel, bűncselekmény hiányában nyomozást megszüntető határozatot hoztak. Ezt Galbács megpanaszolta, amelynek helyt adott a BKKB, megállapítva, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményi alakzata nagy valószínűséggel tetten érthető a történtek megítélésekor, ezért hatályon kívül helyezte a nyomozást megszüntető határozatot és a nyomozás folytatásra utasította a rendőröket.

Az új fejlemény az ügyben, hogy kényszerítés bűntett alapos gyanúja miatt a felvételt rögzítő Torma Béla magánvádas eljárást indított. A területileg illetékes gyulai bíróságok büntetőügyszakos bíróinak kizárását kezdeményezte a Gyulai Törvényszék elnöke, ezért ennek elbírálását a Szegedi Ítélőtáblához továbbította. Ez a bírói fórum nemrégiben az ügyben született végzésében helyt adott a kizárásnak, egyben a Szolnoki Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.

Így ebben a pillanatban az ügy két szálon fut. Egyrészt a hivatali visszaélés gyanújának kérdésében újranyitották a nyomozást, másrészt kényszerítés bűncselekményének gyanúja miatt a szolnoki bíróság dönt arról, hogy befogadja-e az ügyet. Ez azt jelenti, hogy jelenleg két bűncselekmény gyanújával hozzák összefüggésbe Görgényi Ernőt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.