Kormánydöntéssel erőltetik Újpalotára a NER-milliárdos 65 méteres toronyházait

Belpol

Balázs Attila építőipari cége egy pillanatot sem várt: ahogy megjelent a XV. kerületi lakópark megvalósításának kiemelt státuszáról szóló kormányrendelet, elkezdte a földmunkákat a Pólus Center mellett. Ezzel eldőlt, hogy 65 méteres toronyházakat húznak fel a Szilas-patak mentén, kétszer akkora magas épületeket, mint amekkorákat a kerület építési szabályzata egyébként megengedne. A helyi civilek tömegesen demonstrálnak a beruházás ellen.

Az aradi vértanúk napjára időzítve pontot tett a kormány az esetleges kételkedésekre, a fővárosi önkormányzat tervezőinek aggályoskodására, a jogi szabályozások esetleges kérdőjeleire. Nem hagyott kétséget a felől, hogy a Balázs Attila érdekeltségében lévő Bayer Construct csoport mindenáron felépíti Újpalotán a Pólus Center és a World Mall (néhai Ázsia Center) bevásárlóközpont közötti 3400 lakásos lakóparkját. Az előzményekről ebben a cikkünkben írtunk:

A kormány az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelete október 6-i módosításában élesítette a lakóparkfejlesztést. Már nyáron kijelölte erre a Szentmihályi út és Szilas-patak közötti mezőt, de akkor még nem lépett hatályba, egyhetes társadalmi vitára bocsátották. A kormányrendelet módosításának célja, hogy: „elősegítse az első megfelelő otthon biztosításának lehetőségét támogató FIX 3 százalékos hitelprogram feltételeit teljesítő lakások építését az ezt szolgáló, Magyarország területén megvalósuló kiemelt beruházások gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárásrendben történő megvalósításának megteremtése által”.

A Bayer Constructot nem érhette meglepetésként a rendelet kihirdetése, az Orbán Viktor által jegyzett módosítás másnapján munkagépei megjelentek a World Mall szomszédságában elterülő területen. Körbekerítették egy részét, és megkezdték a talaj felső rétegének eltávolítását.

 
Fotó: A szerző felvétele
 

A beruházás kiemelt státuszának köszönhetően valamennyi hatósági eljárást a Pest megyei kormányhivatal fogja intézni. Más szakmai szervezet, hivatal, hatóság, a kerületi és a főváros önkormányzat illetékessége megszűnik, hogy beleszóljon az építkezésbe. Pedig a fővárosi önkormányzat tervezőinek voltak kritikai észrevételei a lakópark építésével kapcsolatban. Erről részletesen beszámoltunk előző cikkünkben azt követően, hogy a főváros önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága szeptember 1-én tárgyalt azokról az építési övezeti változtatásokról, amelyeket a XV. kerületi önkormányzat kezdeményezett. A XV. kerület – a május 29-i képviselő-testületi ülésén elfogadottak szerint – a Bayer Construct által építendő Szilas Lakópark területét intézményi vegyes területből településközponti vegyes területű mellékközpont területbe szerette volna átsorolni. A főváros szakbizottsága azonban elutasította az átminősítést. A fővárosi tervezők arra hivatkoztak, hogy a kért besorolás jellemzően a városrészek átmeneti zónáiban helyezkednek el, települési mellékközpontok a főközpontok tehermentesítését hivatottak szolgálni. A XV. kerület által bejelölt terület viszont nem kapcsolódik városközponthoz, így a lakóparknak szánt terület új településközponti vegyes terület kijelölése nem indokolt. Hiányolták a megvalósítás hátterét, körülményeit, hatásait bemutató tanulmányt is. A főváros elvárta volna, hogy ekkora beépítésnél mutassák be, hogyan oldják meg a közlekedési kapcsolatait, közműigényeit és környezetvédelmi kihívásait. Fontos szempont az utóbbi, hiszen a fejlesztési területtől néhány lépésre csordogál a Szilas-patak, ami a XVI. kerületi Naplás-tótól a Dunáig tartó ökofolyosó része.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.