A Kúria bő egy évvel ezelőtti döntését (melyet megelőzően a strandra épülő balatonföldvári vitorláskikötő ügye 2021-től számos hatóságot és bíróságot megjárt a beruházást ellenző Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület indítványai nyomán) követően fordult a beruházó Balabo Kft. az Alkotmánybírósághoz (AB), azt kérve: semmisítse meg a szerintük alaptörvény-ellenes kúriai ítéletet. A legfőbb bírói fórum 2024. szeptemberi ítéletében arra hivatkozott: az építéskor hatályos jogszabályok alapján strandon csak a strandhoz kapcsolható létesítmények építhetők, kikötő nem; egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt partszakasz. Továbbá a strand területe nem csökkenthető és ez „nem játszható ki a strandterület mellett kijelölt közhasználatú parti sétány létrehozásával”. Mint ismert, a strandkikötő építésének megkezdése után a balatonföldvári önkormányzat egy több száz méter hosszú területet „csatolt” a Nyugati strand korábbi területéhez. A Kúria a környezetvédelmi hatóságként eljáró Veszprém megyei kormányhivatalt új környezetvédelmi eljárás lefolytatására kötelezte, előírva, hogy az indítványozó kérelmét el kell utasítania.
Üzleti kockázat
A beruházó többek között arra hivatkozott alkotmánybírósági panaszában, hogy a kikötőépítés ideje alatt valamennyi ehhez szükséges engedéllyel rendelkezett, a beruházás megvalósítása már előrehaladott állapotban volt (sőt, időközben el is készült a kikötő – a szerk.), s a Kúria ítélete ellehetetleníti a gazdasági tevékenységét, amennyiben az engedélyeit visszavonnák. A Balabo hivatkozott a tulajdonhoz, a vállalkozáshoz való jogának sérelmére is. Az Alkotmánybíróság azonban a napokban született végzésének indoklásában leszögezi: attól, mert az indítványozó pervesztes lett, és vállalkozási tevékenységét nem folytathatja a korábbi formában, még nem vonható alkotmányos tulajdonvédelem alá. Az AB rámutat: a Balabo Kft. „a kérdéses tevékenység megvalósítását annak kifejezett tudatában kezdte meg, hogy a kiadott határozattal szemben per volt folyamatban, mely perben az eljáró bíróságok az indítványozó számára kedvező és kedvezőtlen tartalmú döntés meghozatalára egyaránt jogosultak voltak”. A testület szerint „a kérdéses gazdasági tevékenység megvalósításának a peres eljárások végleges lezárultát megelőző megkezdése az indítványozó számára csupán általános jogi lehetőség, és nem pedig konkrét kötelezettség, mely lehetőség kihasználása (vagy éppen az attól való tartózkodás, és a bírósági eljárások befejeződésének kivárása) az indítványozó rendes üzleti kockázatának körébe tartozik”.
Az Alkotmánybíróság a beruházó alkotmányjogi panaszának befogadását visszautasította, mondván: az, hogy számára sérelmesnek tartja a bírósági döntést, önmagában még nem veti fel alaptörvény-ellenesség kételyét, az AB-nek pedig – így az indoklás – nem feladata az egyes tény- és jogkérdések felülvizsgálata, a testület nem „negyedfokú bíróság”. A döntést meghozó öt tagú tanácsot Lomnici Zoltán alkotmánybíró vezette.
A kikötő marad
„Építettünk valamit, aminek eredményeként a korábbi fizetőstrand szebb, jobb, nagyobb, és ráadásul ingyenes is lett, és továbbra is hiszünk benne, hogy a kikötő már soha sem fog eltűnni onnan – mondta a Narancs.hu érdeklődésére az AB friss végzésének átolvasása után Viszkei András, a Balabo Kft. társtulajdonosa. – Mert a lényeg: az építkezés folyamán is rendelkeztünk és ma is rendelkezünk valamennyi szükséges engedéllyel, mind a létesítésre, mind az üzemeltetésre. Az Alkotmánybíróság határozata után most valóban a Kúria tavaly szeptemberi döntése érvényes és kíváncsian várjuk a hatóság állásfoglalását, már csak azért is, mert a kúriai ítélet véleményünk szerint végrehajthatatlan. Úgy véljük ugyanis, hogy a környezetvédelmi eljárás végén elutasító határozat hozatalára nincs módja a hatóságnak; vagy azt mondja ki (mint ami a mi esetünkben már többször megtörtént), hogy a beruházásnak nem lesz jelentős környezeti hatása, vagy azt, hogy lesz, és akkor részletes hatástanulmány készítésére kötelezi a beruházót. Kíváncsian várjuk tehát a fejleményeket, miközben már a jogszabályi környezet is megváltozott. Időközben ugyanis a Balaton vízpartját szabályozó, nemrég életbe lépett jogszabály egyértelműsítette, hogy a közstrand partvonalának nem kell teljes egészében csatlakozni a tómederhez, vagyis a strandfunkció innentől kezdve nem zárja ki a kikötőt sem.”
Kérdésünkre Viszkei András azt mondta: nem üzenetként, csak ténymegállapításként értelmezik az alkotmánybírósági határozat azon passzusát, miszerint az az üzleti kockázatuk körébe tartozik, hogy az összes eljárás, per végét nem kivárva láttak neki a beruházásnak, sőt, végeztek is vele. „A vállalkozás kockázata valóban létezik, de még egyszer hangsúlyozom: mindig mindenben az engedélyek alapján jártunk el, azért is tartott a megismételt eljárások és perek közepette négy éven át az építkezés” – állította Viszkei. Arra pedig, hogy mire számítanak, további évekig tartó jogi huzavonára-e, azt felelte a beuházó cég társtulajdonosa: „Az ma már senkinek az érdekét nem szolgálná.”
A balatonföldvári strandkikötővel kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.
