Varga Judit "visszatérése": sokat eláruló manőver az Orbán-rezsim bevett módszereiről és erkölcseiről

A szerk.

Négy éven át vezette az igazságügyi tárcát – róla is kiderülhet még bármi. Ha kell, még az is, aminek az ellenkezője sem igaz. És ha kell, ki is fog.

Varga Judit reaktiválását először nyilvánosan maga a kormányfő pedzette meg, amikor július elején arról beszélt egy barátságos interjúban, hogy Varga Judit első osztályú miniszterelnök lehetett volna; nem most ugyan, hanem négy-nyolc év múlva, mert még sokat kellett volna pallérozódnia. Vagy kellene? Ez nem volt teljesen világos a mondásból. Még mindig lehetne-e Varga kormányfő? Mostantól négy-nyolc év múlva? Vagy ez a hajó már örökre elúszott? Augusztusban egy propaganda-rendezvényen Orbán újabb gesztust tett volt igazságügyi minisztere felé, amikor „hibátlan politikusnak” nevezte, és hozzáfűzte azt is, hogy ha ő lett volna a férje, akkor „valószínűleg Varga Judit lenne az első női miniszterelnök Magyarországon”. Ez a bizarr képzettársítás tovább kuszálta az idősíkokat: vajon a mondás gazdája szerint mikor kellett volna Varga Juditnak nőül mennie a kormányfőhöz, hogy ő, mármint Varga lehessen a kormányfő? Ez a félig múlt idejű, félig jelen idejű feltételes módban tett állítás az idő mely pontján lehetett volna igaz? Orbán Viktor első és mindeddig egyetlen házasságkötésének időpontja 1986, Varga Judit ekkor hat éves volt, ezt tehát kizárhatjuk. Viszont Orbán 1998-ban már miniszterelnök volt – ekkor a 18 éves Varga Judit már hiába ment volna hozzá Orbánhoz, hiszen a kormányfőség már betöltetett. Esetleg ha korábban? Valamikor 1996 és 1998 között? Gyámhatósági engedéllyel? (Magyarországon 16 éves kor alatt nem lehet házasságot kötni, és 16 és 18 év között is csak gyámhatósági engedéllyel – a szerk.) De mindegy is, a közlés veleje anélkül is érthető volt, hogy a közlésnek magának értelme lett volna: ha történetesen nem ő, Orbán lenne Magyarország legjobb örökös miniszterelnöke, akkor hej, Varga Judit, hej, de kormányfő lenne, és csak azért nem az (ezen kívül), mert Magyar Péter volt a férje.

Aztán az elmúlt hetekben már vég nélkül érkeztek a biztatások és invitálások és udvariaskodások: Varga Judit visszatérésének kívánatos voltáról nyilatkozott Gulyás Gergely, Kocsis Máté, mezei képviselők és munkáslevelezők fáradhatatlan hada. Azon, hogy ez jó ötlet-e, mármint a Fidesz szempontjából, hogy ez mit hozhat a konyhára, ha hozhat, és mennyit vihet, ha vinne, sokan és okosan töprengtek el a független sajtóban. Lehet, hogy ha Varga visszatalál a Magyar Péter által bántalmazott nő szerepébe, akkor az megmozdíthat pár százalékot; ha nem is lesznek tőle nők tömegei Fidesz-szavazók, ebből a populációból valamennyit elvihet Magyartól. Végül is ez egyszer már működött, ha nem is átütőn, de mégis. A kicsi is számít. Vagy azért gondolják szükségesnek Varga részvételét a Fidesz választási küzdelmeiben, mert a kampány par excellence politikai tartalmait akarják semlegesíteni a magánéleti szállal? Vagy arra számítanak, hogy ezzel Magyart rendkívül kellemetlen helyzetbe hozzák, hovatovább megtörik? Ezt mind nem tudjuk – nem mintha nem lehetne őket megtudni, de az ehhez szükséges precíz közvélemény-kutatásokra csak a kormánypártnak van pénze és módja. Lehet, csak arra kell nekik Varga, amire a többi így-úgy megvásárolt celeb. És az is lehet, hogy egyáltalán nem jó ötlet az egész, csak nincsenek jobbak a tarsolyban, hogy elfogytak a használható embereik, és csak a semmire se jó, kiégett ürgék maradtak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.