TASZ: közel tízezren kórházban kapták el a koronavírust 2020-ban Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. április 25.

Katasztrófa

A civil szervezet pert indított az adatokért, mert a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem tette közzé azokat időben.

2020-ban a kórházi járványok 79 százalékát a koronavírus okozta, vagyis az emberek jó része ott kapta el a betegséget, ahová gyógyulni ment. Mindez összesen majdnem tízezer embert érintett – írja blogján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 2020-as, kórházi járványokról szóló jelentése alapján.

Az NNK jelentése szerint 2020-ban 429 koronavírus-járvány tört ki az ellátóhelyeken, amelyekben 9847 ember fertőződött meg. Közülük 1752-en vesztették életüket a járvány miatt.

(Járványnak ez esetben az számít, ha két egymással összefüggő esetet találnak a kórházban.)

A nem koronavírushoz kapcsolódó kórházi járványok száma 2019-hez képest nagyságrendileg hasonló: 2019-ben 137, 2020-ban pedig 112 járvány tört ki az ellátóhelyeken.

A TASZ szerint a jelentésből az tűnik ki, hogy

a magyar egészségügy nem tudja hatékonyan megvédeni a kórházakban kezelt embereket a fertőzésektől”.

Kiemelték, „ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a probléma ellen, elengedhetetlen, hogy megfelelően monitorozzák és közérthető módon, időben közzétegyék a kórházi fertőzéses adatokat”.

A civil szervezet emlékeztetett, nem véletlen, hogy ezen adatok csak most lettek nyilvánosak. Még tavaly novemberben fordultak az NNK-hoz, azt kérve, hogy tegyék közzé, hányan fertőződtek meg 2019-ben és 2020-ban a magyarországi kórházakban. Vagyis 2021-ben még nem volt hozzáférhető ilyen adat. A TASZ adatigénylésének benyújtásakor a 2019-es adatok egy évet és egy hetet, a 2020-as adatok egy hetet csúsztak a jogszabályban rögzített határidőhöz képest.

Az országos tiszti főorvos az adatigénylés ellenére először 30, majd 45 nappal hosszabbította meg a válaszadási határidőt, ezek leteltével pedig nem válaszolt a megkeresésekre. Ezért pert indítottak az adatokért, ezt követően tette ki az NNK a kért adatokat.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.