Több ezer halottra számít a koronavírus miatt országában a svéd miniszterelnök

  • narancs.hu
  • 2020. április 4.

Katasztrófa

6131 igazolt koronavírus-fertőzöttről tudnak. Eddig 358 beteg hunyt el a Covid-19-járvány következtében. Svédország a legtöbb európai államtól eltérő stratégiát követ a járvány elleni küzdelemben: nincsenek kijárási korlátozások, az iskolák, az éttermek és a sportlétesítmények nyitva tartanak.

Több ezer halottal kell számolni Svédországban az elhúzódó Covid-19-járvány miatt Stefan Löfven svéd miniszterelnök szerint.

A Dagens Nyheter című helyi lapnak pénteken adott interjújában azt mondta, hogy Svédországban lassabban terjed a járvány, mint más országokban, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ezért kevesebb súlyos beteg vagy halott lesz.

Mint mondta, Svédországban megpróbálják késleltetni a fertőzöttek számának növekedését, hogy ne terheljék túl az egészségügyi rendszert. "Ez azonban magában foglalja azt is, hogy további intenzív ápolásra szoruló súlyos betegeink lesznek, és jelentősen több halottunk is lesz. Több ezer halottal kell számolnunk" – hangsúlyozta.

A stockholmi városvezetés csütörtöki közlése szerint a hétvégén nyitják meg az első ideiglenes, tábori jellegű kórházat a svéd főváros délre található Älvsjö elővárosának rendezvényközpontjában. A létesítményben egyelőre 140 beteget tudnak kezelni, de a hatóságok szerint a befogadóképességét szükség esetén 600 férőhelyesre bővíthetik.

Svédország a legtöbb európai államtól eltérő stratégiát követ a járvány elleni küzdelemben: nincsenek kijárási korlátozások, az iskolák, az éttermek és a sportlétesítmények nyitva tartanak.

Legfrissebb adatok szerint Svédországban eddig 358 beteg hunyt el a Covid-19-járvány következtében, mintegy kétharmaduk Stockholm régiójában.

Az országban szombatra 6131-re rúgott az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma. Szakértők szerint a fertőzöttek valós száma jócskán nagyobb lehet, mivel a skandináv országban eddig csak a súlyos panaszokkal rendelkező betegeket és az egészségügyi dolgozókat tesztelték a vírusra.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.