Több száz rénszarvas halt éhen a klímaváltozás miatt Norvégiában

  • narancs.hu
  • 2019. július 30.

Katasztrófa

A Spitzbergák szigetcsoporton élő állatok nem találtak maguknak legelni valót.

Több mint kétszáz elhullott rénszarvast találtak ezen a nyáron a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoporton, kutatók szerint haláluk a klímaváltozás számlájára írható.

A rénszarvasok valószínűleg éhen haltak, mivel nem találtak legelni való élelmet - vélik a Norvég Sarki Intézet (NPI) kutatói, akik a vadon élő rénszarvas-populációt kísérik figyelemmel.

"Soha ennyi elhullott állatot nem láttak a kutatók. A Spitzbergák azon területek egyike, amely megérzi a klímaváltozást, és annak hatásait az ott élő állatokra" - hangzott el az NRK norvég közszolgálati rádióban.

A norvég meteorológiai intézet szerint Longyearbyen, a világ legészakibb települése, a Spitzbergák fővárosa valószínűleg gyorsabban melegszik, mint bármely más város a Földön. Az északi-sarkvidéki felgyorsult melegedés miatt emelkedik a hőmérséklet, csökken a jég- és a hótakaró kiterjedése, ami azt jelenti, hogy kevesebb napfény verődik vissza és több napenergia nyelődik el.

A kutatók, akik már 40 éve figyelik a rénszarvas-populációt, tíz héten át vizsgálódtak a térségben. A terület időjárása szokatlanul esős volt, emiatt a föld nagyon eljegesedett, áthatolhatatlanná vált. Ezért a rénszarvasok nem tudták feltörni a jeget, hogy az alatta lévő legelőből táplálkozhassanak - vélik az NPI kutatói.

Tavaly ráadásul viszonylag sok borjú született, ami fokozta a problémát. A legfiatalabb és a leggyengébb állatok hullanak el a zord körülmények között.

Az 1990-es évek közepe óta a rénszarvas-populációk világszerte 56 százalékkal csökkentek az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet által az Északi-sarkvidék állapotáról 2018-ban közzétett jelentés szerint.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.