A madridi Prado a női művészeket jobban hangsúlyozva rendezi át állandó tárlatát

  • narancs.hu
  • 2021. január 24.

Képzőművészet

És kutatói ösztöndíjat is indítanak női képzőművészek életművének tanulmányozására.

A világhírű madridi Prado múzeum a női művészeket jobban hangsúlyozva rendezi át állandó tárlatát - ismertette Miguel Falomir igazgató a képtár idei terveit a spanyol fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

Mint mondta, az eddiginél befogadóbb szemléletű múzeum kialakításán dolgoznak, és amellett, hogy több női alkotó művét állítják ki, a spanyol múzeumok közül elsőként kutatói ösztöndíjat is indítanak női képzőművészek életművének tanulmányozására.

Az állandó tárlat átalakításakor további szempont a "történelmi idők" műveinek felvonultatása, valamint az, hogy minél több ország alkotója kapjon helyet a kiállítótermekben.

A múlt évben 852 ezren látogattak el a Pradóba. Ez 73 százalékos csökkenés 2019-hez képest, amikor rekordot döntött a látogatottság 3,2 millió érdeklődővel. A koronavírus-járvány miatt a múzeum tavaly tavasszal három hónapra bezárt, de a június végi nyitás után is elmaradtak a külföldi turisták. A képtár elvesztette bevételei 65 százalékát, mintegy 19 millió eurót (6,8 milliárd forint), így 2021-et az igazgató szerint a takarékosság fogja jellemezni.

Koronavírus - Spanyolország

 
Védőmaszkos és arcvédő pajzsos teremőr az Újraegyesülés című kiállítás sajtóbemutatóján a madridi Prado Múzeumban 2020. június 4-én
Fotó: MTI/EPA/EFE/Ballesteros
 

 Ennek ellenére számos újdonsággal, időszakos tárlatokkal készülnek ez évre: Prado 200 néven különtermet nyitnak a múzeum történetét bemutató tárlatnak és megnyitják a főépület Jón galériáját is, ahol a nagyközönség elől eddig elzárt 51 ókori szobrot állítanak ki. A Prado idei legnagyobb eseménye a márciustól négy hónapon át megtekinthető Mitológiai szenvedélyek című kiállítás lesz, amelyen mások mellett Tiziano, Veronese, Rubens és Van Dyck művei szerepelnek a londoni és az edinburghi nemzeti galériák, valamint a bostoni Isabella Stewart Gardner múzeum közreműködésének köszönhetően.

Tavasszal Marinus van Reymerswaele flamand festő munkásságának szentelnek önálló tárlatot. Ősszel az andalúz barokk festészetről, Leonardo da Vinci műhelyének titkairól és a spanyol kulturális és vallási intézményekben őrzött dél-amerikai műalkotásokból nyílnak kiállítások.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.