Kiállítás

Megtalálva

Horváth Boglárka: Ember embernek embere III.

Képzőművészet

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

A kisajátítás mint önálló művészeti módszer talán Picasso kései, Velázquez, El Greco vagy Rembrandt festményeit újraíró sorozatának köszönhető (amellyel meg is ágyazott szépen a posztmodernnek). Magyarországon ennek ma a legmarkánsabb képviselője DrMáriás; festményein ismert művek paródiái találkoznak az aktuálpolitika szereplőivel, és a képeknek az ábrázoltakra nézve cseppet sem hízelgő, gunyoros címük van. Annak a képnek, amin két, Batman-jelmezben feszítő glóriás hős egy virágmező kellős közepén nyújt békejobbot egymásnak, miközben fejük felett egy gerlepár szívet formáz egy szalagból például ez: Soros György és Orbán Viktor kibékülnek, hogy közös erővel virágoztassák fel Magyarországot, amiért jutalmul a Paradicsomba jutnak a Nemzeti konzultáció műtermében. A kifigurázásra kijelölt téma az elsődleges, a stílus, a festői nyelv (Bacon, Baselitz, Van Gogh kézjegye vagy a középkori katedrálisok üvegablakain felbukkanó szentek naivan bumfordi megragadása) szinte bármilyen lehet.

A „nemzet piktorának” termékenységével szemben G. Horváth Boglárka csak évi négy-öt képet fest, 2014 óta pedig kizárólag olyanokat, amelyeken a neki épp fontos, de jól ismert művészek szerepelnek. Nem a művészek kézjegyét imitálja, hanem a rájuk jellemző attribútumokkal (munkáik részleteivel) tölti ki a teret. A középpontban maga a művész egész vagy félalakos portréja szerepel, leginkább úgy, mintha G. Horváthnak állna modellt. S bár mindegyik alkotó megörökítése mögött szorgos és alapos kutatómunka áll (G. Horváth a művek mellett az alkotók életrajzát is tanulmányozza), mégis (vagy épp ezért) maga a portré rendkívül személyesnek tűnik. Eközben soha sem vész el G. Horváth saját stílusa, és a „kellékek” (a festményeken szereplő művek) sem válnak a művészettörténet zanzásított összefoglalójává – bár kétségkívül jó érzés, ha valamit be tud azonosítani a néző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.