Kiállítás

Megtalálva

Horváth Boglárka: Ember embernek embere III.

Képzőművészet

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.

A kisajátítás mint önálló művészeti módszer talán Picasso kései, Velázquez, El Greco vagy Rembrandt festményeit újraíró sorozatának köszönhető (amellyel meg is ágyazott szépen a posztmodernnek). Magyarországon ennek ma a legmarkánsabb képviselője DrMáriás; festményein ismert művek paródiái találkoznak az aktuálpolitika szereplőivel, és a képeknek az ábrázoltakra nézve cseppet sem hízelgő, gunyoros címük van. Annak a képnek, amin két, Batman-jelmezben feszítő glóriás hős egy virágmező kellős közepén nyújt békejobbot egymásnak, miközben fejük felett egy gerlepár szívet formáz egy szalagból például ez: Soros György és Orbán Viktor kibékülnek, hogy közös erővel virágoztassák fel Magyarországot, amiért jutalmul a Paradicsomba jutnak a Nemzeti konzultáció műtermében. A kifigurázásra kijelölt téma az elsődleges, a stílus, a festői nyelv (Bacon, Baselitz, Van Gogh kézjegye vagy a középkori katedrálisok üvegablakain felbukkanó szentek naivan bumfordi megragadása) szinte bármilyen lehet.

A „nemzet piktorának” termékenységével szemben G. Horváth Boglárka csak évi négy-öt képet fest, 2014 óta pedig kizárólag olyanokat, amelyeken a neki épp fontos, de jól ismert művészek szerepelnek. Nem a művészek kézjegyét imitálja, hanem a rájuk jellemző attribútumokkal (munkáik részleteivel) tölti ki a teret. A középpontban maga a művész egész vagy félalakos portréja szerepel, leginkább úgy, mintha G. Horváthnak állna modellt. S bár mindegyik alkotó megörökítése mögött szorgos és alapos kutatómunka áll (G. Horváth a művek mellett az alkotók életrajzát is tanulmányozza), mégis (vagy épp ezért) maga a portré rendkívül személyesnek tűnik. Eközben soha sem vész el G. Horváth saját stílusa, és a „kellékek” (a festményeken szereplő művek) sem válnak a művészettörténet zanzásított összefoglalójává – bár kétségkívül jó érzés, ha valamit be tud azonosítani a néző.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.