Se szeri, se száma mára Budapesten az olyan puboknak, ahol élő zenével fűszerezik az estéket - a versenyben ugyanis alulmaradnak azok, akik csak terepet produkálnak, produktum nélkül. Bár a zenei paletta igen vegyes, összességében mégis inkább a populáris stílusokban bíznak a tulajdonosok, a rétegzenének számító blueszal kevésbé mernek kísérletezni. "Nagyon sok klub van, ahol élő zene szól - halljuk Garytől, akinek új helye, a Queen Victoria decemberben debütált a Kertész utcában -, de egyik sem akar csak blueshellyé válni, mert nem tehetik meg, vagy nincs elég bátorságuk, hogy megtegyék." Nos, Garynek volt mersze, sőt kifejezetten azzal a céllal vette át még tavaly januárban a Krúdy Gyula utcai Nothin' but the Blues Pubot, hogy blueskocsmát faragjon belőle. Bár a kezdeményezést sikerre vitte, végül szakításra került sor a tulajdonossal, legfőként azért, mert Gary nem volt megelégedve a pub infrastruktúrájával. A dolog pikantériája, hogy a Nothin' but the Blues Pub honlapján most csupán ennyi áll: "A hely nem költözik el, csak a bérlők, akik vissza akartak élni a hely nevével." A tulajdonost sajnos nem értük el, így az még kérdés, mennyiben változik a hely programja (ám mivel idestova tizenöt éve működik, gyanítjuk, hogy nem jelentősen), és az is, hogy mi áll a névlopás vádjának hátterében - Gary nem érti, miért hivatkoznak erre, neki ugyanis esze ágában sem volt ellopni a nevet.
"Három igazi nagy vágyam volt az életben, és mind megvalósult - meséli -: pilóta akartam lenni, zenélni szerettem volna, és mindig is akartam egy olyan helyet, ahol egyrészt játszhatok a zenekarommal, másrészt másoknak is teret adhatok, hogy zenéljenek." A Queen Victoria két helyiségből áll, így míg a jobb oldali terem kifejezetten bluespub (aranyszínű falakkal, csempézett padlóval és jóval nagyobb térrel), addig a bal oldali ún. English pubként funkcionál. Heti négyszer lesz élő zenés blueskoncert, és tervben van, hogy az eddigi fellépők mellett (Fekete Jenő, Szabó Tamás, Bluestrain, Usual Suspects) újakat is hallhatunk majd. A spontaneitás, a jammelgetés, az ifjú tehetségek itt nagyobb előnyt élveznek, mint a sztárfellépők; vasárnaponként "nyílt blues jam" lesz, hétfőnként pedig blues "ki mit tud", melyen bárki megmutathatja magát. Ami az étkeket illeti, többféle burger, mexikói és thai fogás között választhatunk, de aki inkább magyarosat enne, annak ajánljuk a sztrapacskát csülökkel.
Üde színfoltként számolhatunk be a Hajós utcai Picasso Pointról is, ahol januárban történt tulajdonosváltás. A név ugyan maradt, a zenei konstrukció azonban nagyot változott. "Engem elsősorban a blues érdekel - avat be minket Mónus Zoltán, a hely üzletvezetője -, mindig arra vágytam, hogy legyen egy olyan kocsmám, ahol olyan zene szól, amit szeretek." Mónus akkor került közel ennek megvalósításához, amikor anyagi okok miatt kénytelen volt megválni a Chaplin kávéháztól, ám egy ottani törzsvendég közös vállalkozásra invitálta: így jött létre az új Picasso - Blues and Jazz klub. Első blikkre nem tűnik fel a változás, az utcafrontról bepillantva a régről megszokott kávéház köszön ránk, tágas-osztott terével, kisasztalokhoz illesztett karfás székeivel. "Kisebb átalakításokat végeztünk egyelőre, így a rikító falat feketére festettük" - magyarázza Mónus, miközben körbejárjuk a teret; a Picassónak hatalmas alsó termei vannak, hosszanti bárpulttal és kovácsoltvas berendezéssel. Itt bordó színt kaptak a falak, míg feljebb nemcsak a falra festett, frivol grafikákban gyönyörködhetünk, hanem magunk is alkothatunk a kihelyezett krétatáblákra.
Kedd este van, a Kalmus-Benkő-Bordács trió zenél. "Nem szeretem, amikor keretek közé van szorítva a zenélés - mondja Kalmus Jenő a stílusbehatárolás kérdésére -, mert az mindig lemerevíti az embert. A kocsmajellegű zenének az a lényege, hogy hozzuk le ebbe a hangulatba a jól ismert bluesszámokat, és így teljesen más dimenziót nyissunk meg. Ez egy nehéz műfaj, viszont olyan impulzusokat lehet kapni a másiktól, a közönségtől és a hely klímájától, ami rendes koncerteken nem lehetséges." A Picassóban a hét majd' minden napján csemegézhetünk a hazai, sőt nemritkán a nemzetközi blues- és dzsesszzenészek koncertjei között, melyek hétköznaponként ingyenesek és a felszínen zajlanak egészen tizenegyig (majd utána a kivetítőn folytatódnak), míg hétvégente már hangosabban szólnak a pincében (itt hatszáz forint a belépő) - ahol némi ünneprontásként, a régi szokást megtartva, tizenegytől diszkóvá változik a bluespub. Túlságosan nagy bevételtől esnének el ugyanis, ha ezt beszüntetnék. A Picasso üzemeltetői több fejlesztést is terveznek: "Jövő nyáron tervezzük a hangszigetelést megoldani (tudniillik a Hajós utca felé továbbnyúló részleg felett magánlakás van, emiatt a zenekar kiszorul az alsó rész első termébe), és ezzel párhuzamosan végeznénk nagyobb átalakításokat, sőt az is felmerült, hogy a tulajdonos a tetőtérből hostelt alakít majd ki."
Vacsorához szól
Ha professzionális szórakoztatásra vágyunk, elsőként a jól ismert Old Man's jöhet szóba, ahol ugyan kisebb mozgásteret, cserébe viszont telt házat és igényes környezetet ígérhetünk. Idestova tizenkét éve tart a töretlen siker, ami nagyban köszönhető a hely üzletpolitikájának: a mindennapos élő zenét (hetente kétszer a bluesé a porond) vacsoráztatással kötik egybe, majd hajnalig tart a már egészen más közeget vonzó diszkó. "Koncertjeink mindig ingyenesek voltak, ezért is van, hogy az élő zene alatt kizárólag csak vacsorafogyasztással lehet asztalt foglalni - világosít fel az üzletvezető -, de ha valaki csak egy korsó sört iszik meg, akkor is szeretettel várjuk." Az árak itt ugyanakkor igen borsosak, egy korsó sör nyolszáz forinttól szabadít meg minket, míg a kimért borért háromharmincat kérnek el. Deák Bill még keddenként is megtölti az Old Man'st, passzírozódunk is egymásnak a keskeny bárpult melletti sávon, és hiába keresünk felszabadítóbb helyet, a biztonsági személyzet rendre utasít - vacsoraasztal nélkül hoppon maradunk. Az elkülönítés szül bennünk némi ellenérzést, mintha két külön kaszt lenne itt közös zeneélményre kényszerítve: míg az egyik nyugodtan vacsorázgat, a másik összeszorítva dübörög. Fenntartásaink ellenére az Old Man's mellett szól, hogy a blueszenészek krémjét jegyzi a hely, Deák Billék és Takács Tamásék kéthetente fellépnek, emellett a Török Ádám és a Mini, a Blues Floor és a Muddy Shoes is rendszeresen képviselteti magát.
A főként a konyhára meg a fogyasztásra támaszkodó költségvetési szemlélet nagyban jellemző az általunk feltérképezett helyekre, azaz egy zenekar akkor számíthat hosszú távú együttműködésre, ha kellő nagyságú és fizetőképes törzsközönséget tud a helyre csábítani. A honorárium nagyságát is túlnyomórészt a közönség létszáma határozza meg: a Picassóban tízezer forint jár a zenészeknek, ha ötven jegy elkel, míg a Békebíró és a Rekettyés esetében (ezekről mindjárt) egyénenként nagyjából öt- és tizenötezer forint közötti összegről beszélhetünk. "Fontos, hogy a zenekar hozza a társaságát, azaz szervezze meg az estéjét - fogalmazza meg az uralkodó tendenciát a Rekettyés tulajdonosnője -, ha már húsz ember van, az nem rossz, de ne arról szóljon az este, hogy nem jön el senki." A forgalom és a bevétel növelését szolgálják továbbá a meccsközvetítések (így a Queen Victoriában, a Nothin' but the Bluesban, a Picassóban és a Békebíróban), valamint a pénztárcánknak gazdaságos napi menük (az Old Man'sben ugyanezt az éjféltől féláron értendő étlap helyettesíti), amelyekkel a napközbeni üresjáratot igyekeznek betömni az egyben étteremként is üzemelő helyek.
És akkor most vándoroljunk át a már emlegetett Békebíróba, mely a Vígszínháztól két percre van, ugyan country pubként aposztrofálva, de a zenei kínálatban stabil helyet kap a blues is (Little Band, Blues Project, Indian Joe). A bérlőváltás márciusban történt - öt plusz öt éves szerződést kötöttek az önkormányzattal -, élő zene azonban csak augusztus óta van újra. Aki annak idején látogatta a helyet, a megszokott környezetre számítson, a Békebíró teljesíti az igényes kocsma kritériumait: itt nincs félhomályos hangulat, a terméskővel feldobott bárpult, a csempézett falak, a hosszú faasztalok és támlás lócák családias közeget teremtenek. "Fellépőink többségükben magyarul énekelnek - halljuk Cziráki Csabától, az egyik tulajdonostól -, és nem ritka, hogy megénekeltetik a közönséget." A Békebíróban a napi menü mellett az elhíresült Bíró-borda és az egyedi André-pizza az etalon (különlegessége a tejfölös-mustáros alap és a tükörtojás), de libazsíros kenyérrel és sörkorcsolyával is belakhatunk (az asztali bor decije 120, a házi boré pedig egy százassal több). A lakók miatt csak tízig megengedett a hangoskodás, így hétvégente amolyan bemelegítő helyszínként ajánljuk, míg hétköznaponta pont addig ereszthetjük el magunkat, hogy a másnapunk is biztos legyen. Bár koncert után a hely veszít a jellegéből, ugyanis a rádió veszi át az uralmat, a törzsvendégeket megbecsülik: tervben van, hogy névvel ellátott poharaik lesznek, melyek külön polcon várják majd gazdáikat.
Eldugott helyen, a Filatorigátnál fedeztük fel a Bonyai éttermet, amely annyiban a Békebíró étterem utóda, hogy annak előző bérlője és szakácsa viszi a helyet. "Kényszerűségből jöttem el a belvárosból - mondja Bonyai Sándor, aki évtizedek óta vendéglátással foglalkozik -, a Békebíró ugyanis túl látogatott lett ahhoz, hogy a tulajdonos ne emelje meg a bérleti díjat." Kedves kis terasz, félablakos piros függönyök, kiszűrődő melegsárga fények és békebeli külvárosi hangulat fogadja itt a betérőket, és Bonyai Sándor, aki mintegy egyszemélyes motorja a vállalkozásnak. A vendéglátós bizony megsínylette a helyváltoztatást, mert míg a Hollán Ernő utcába sokan csak úgy is betévedtek, ide célzottan jönnek a vendégek. "Kezdetben nagyon nehéz volt, de mára optimistább vagyok, egyre több törzsvendégünk van, amit egyrészt a zenakaroknak, másrészt a napi menünknek (ami itt 690 forintba kerül) köszönhetünk." Hétfő este van, lézengenek csak az étteremben, úgy tűnik, egyszemélyes közönség leszek, de tartom a frontot. A Calvados trió csapong a stílusok között, előkerül egy bendzsó, egy rezonátoros gitár, sőt egy fejre erősített szájharmonika is, és már éppen zárna a bazár, amikor berobban egy vidám társaság, Bonyai térül-fordul, és a késői óra ellenére tálal-felszolgál. Félóra alatt befűtik a helyet, fogy a sör és a pálinka, dalra fakad a csapat. A vendéglátásban eltöltött hosszú évek hozadékaként Sándornak kiterjedt zenészkapcsolatai vannak, így több mint húsz formáció fordul meg nála: Pesti Zolitól a Boll Weewil Folk Blues Gangen (húszas évek bluesa), J. J. Kellen (kocsmablues), Molnár Botondon (Tom Waits-dalok) és a Nonszenszen át a Salty Dogig, de hozzátesszük, hogy a bluesos hangzás mellett a country és az ír kocsmazene is fel-felhangzik a Bonyaiban.
Zenészek, sárkányrepülősök
Mivel kevés kifejezetten bluesra szakosodott kocsmát találtunk a városban, több helyre is benéztünk, ahol blueszal kecsegtettek minket. Keddenként Fekete Jenő estjére érdemes lenézni a sokat megélt Fészek Klubba, míg hétvégére a Jókai utcai New Brooklyn Music Pubot javalljuk (ahol a rendszeres fellépők között megtaláljuk Little G. Weevillt, Nemes Zoli és Horváth Misi duóját, Szekeres Attila Blues Projectjét és a Blues Pillt) - mindkét hely rendelkezik ugyanis azzal az andalító atmoszférával, amelyet máshol hiába kerestünk. A Fészekben nem változott semmi: Jenő a pultnál diskurál, ürül a hely, bágyadt a rozmaring - pedig vagyunk, csak kevesen. Lassan fél egy (így mondta a portás is), és Jenő hangol, búg a hangja a mikrofonban, beszélget a közönséggel, és azt mondja, hogy "nagyon fasza", aztán poharat emel, és folytatja, hogy "egészségetekre".
A New Brooklynban talán még az előbbinél is bensőségesebb idill fogad minket, már maga a személyzet is úgy viselkedik, mint egy igazi nagycsalád (a narancssárga egyenpóló csak rátesz egy lapáttal), az elrendezés pedig mesteri. A lépcső közepétől szinte beleolvadunk a térbe, átellenben ovális pódium zongorával, körben halk zsivajgás, mindenhol szerény elegancia. Itt nem zavar senkit a hangoskodás - a hely fölött irodák vannak -, így éjfélig tart az élő zene, koncert után pedig odaillő zenével folytatják, igaz, már csak lejátszóról.
Még a Filatorigátnál is messzebbre kell merészkednünk, ha a hármashatárhegyi Rekettyés turistaház mellett döntünk. Csak autóval érdemes nekivágni, de a hely atmoszférája kárpótolja fáradságainkat (sőt, ha reggelig maradnánk, a közeli turistaszállóban ezt is megtehetjük). "A belváros tetején vagyunk - erősít meg minket Tamási Vali, aki két és fél éve vette át a helyet - így a zeneszerető emberek mellett gyakori vendégeink az itt sportoló biciklisek, sárkány- és siklórepülősök." A hegy tetején még a levegő is más, itt minden egyben van, ami egy jól sikerült bluesesthez szükségeltetik: melegség, diszkrét fények, diskuráló asztaltársaságok, erőteljes hangzás, gőzölgő illatok ("nálunk kapható a legjobb csülök"). Az elrendezés tökéletes, a zenekar az L alakú helyiség középpontjából vezényel, és minden csupa fa - az asztalok, a székek, a falak, a mennyezet, a bárpult -, kivéve az exkluzív kandalló előtti pamlagos megoldást, amire rögtön szemet is vetünk. Itt semmi sem igazán új és modern, a falakba már beivódtak a turisták emlékei, körös-körül keretezett festmények, antik tárgyak, egy bendzsóra emlékeztető hangszer és gyertyák a kandalló párkányán. "Hétvégente van nálunk élőzene - halljuk Valitól -, a hely profiljába illően, ami esetünkben a bluesos, illetve rockos hangzást jelenti." A Blues Dogs tudja a módját a hangulatfokozásnak, és most ontják a slágereket. Másfél óra után be is szólnak, ha nem lesz tánc, bizony, vége a dalnak, így beindulnak a lábak, rock and rollba hajlik az este, de a bulihoz ez kell - elvégre péntek este van.
BUDAPESTI BLUESBÉDEKKER
Queen Victoria
Bp. VII., Kertész utca 33.
Nyitva tartás (még változhat):hétfőtől szombatig 11.00-02.00, vasárnap 12.00-23.00
A belépés díjtalan
Nothin' but the Blues Pub
Bp. VIII., Krúdy Gyula utca 6.Nyitva tartás: hétfőtől szerdáig 11.00-01.30, csütörtöktől szombatig 11.00-03.30, vasárnap 11.00-00.00
A belépés díjtalan
www.bluespub.hu
Picasso Point - Blues and Jazz Club
Bp. VI., Hajós utca 31.
Nyitva tartás: hétköznap 17.00-02.00, hétvégente 17.00-04.00.Hétköznaponként a belépés díjtalan, hétvégente 600 Ft
www.picassopoint.hu
Bonyai étterem
Bp. III., Reményi Ede utca 3. Nyitva tartás: hétfőtől szombatig 12.00-től - amíg az érdeklődés tartA belépés díjtalanhttp://bonyaietterem.eagent.hu/index.php
Békebíró étterem - Country pub and club
Bp. XIII., Hollán Ernő utca 13-15.
Nyitva tartás: mindennap 11.00-22.00, nemritkán éjfélig
A belépés díjtalan
Old Man's
Bp. VII., Akácfa utca 13.
Nyitva tartás: mindennap 12.00-04.00
A belépés díjtalan
www.oldmans.hu
Rekettyés Turistaház
Bp. III., Hármashatárhegyi út 3.Nyitva tartás: hétköznap 12.00-22.00, hétvégente 12.00-től, amíg az érdeklődés tartA belépés díjtalanwww.rekettyes.hu
New Brooklyn Music Pub
Bp. VI., Jókai utca 4.
Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig és vasárnap 16.00-24.00, pénteken és szombaton 16.00-02.00
A belépés díjtalan www.newbrooklyn.hu
