Dalszínházi csetepaté: Volt egyszer egy fesztivál?

  • Hermann Irén
  • 2002. augusztus 1.

Képzőművészet

Veszélybe került a Miskolci Operafesztivál sorsa, miután június elején lemondott a fesztivált üzemeltető Operafesztivál Kht. vezetősége. Úgy tűnik, az események mögött politikai csatározások állnak.

Veszélybe került a Miskolci Operafesztivál sorsa, miután június elején lemondott a fesztivált üzemeltető Operafesztivál Kht. vezetősége. Úgy tűnik, az események mögött politikai csatározások állnak.Müller Péter Sziámi, Keselyák Gergely, illetve Hegyi Árpád Jutocsa azután nyújtotta be lemondását, hogy Miskolc város közgyűlése nem hosszabbította meg Hegyi megbízatását a Miskolci Nemzeti Színház igazgatói pozíciójában.

Hegyi Árpád Jutocsa két cikluson keresztül, azaz tíz éven át vezette a színházat. Ez alatt született meg benne a gondolat, hogy az egyedülállóan kiváló adottságokkal (öt játszóhely, három forgószínpad) rendelkező színházkomplexum egy színházi fesztiválnak adjon otthont. Az igazgató-rendező az opera műfajában látta meg a lehetőséget a város nemzetközi kiugrására. Ennek előzményeként a színházban létrehozta az opera tagozatot, majd ötletéhez megnyerte Müller Péter Sziámit, végül a város vezetését is. Ez utóbbit nem volt könnyű. A kohászat egykori fellegváraként elhíresült Miskolcról még az ott lakók sem igen tudták elképzelni, hogy fesztiválváros legyen, nemhogy az ötletben eleinte csak a kiadásokat látó képviselők. Végül mégis igent mondott a közgyűlés, bár az első évben igencsak szerényen támogatta a rendezvényt. A fesztivál üzemeltetésére közhasznú társaság jött létre, melynek ügyvezető igazgatója Müller Péter Sziámi, zeneigazgatója Keselyák Gergely, míg művészeti igazgatója Hegyi Árpád Jutocsa lett.

"A város kezdetben nehezen fogadta a fesztivál gondolatát, de ma már konszenzus van a Miskolci Operafesztivál létének szükségességéről. Az MSZP képviselői úgy gondolják, a városnak szüksége van a kht. nemrég lemondott három vezetőjére is, akik tulajdonképpen létrehozták a rendezvényt" - mondta a Narancsnak Fedor Vilmos országgyűlési képviselő, a miskolci közgyűlés MSZP-s tagja.

A rendezvény megálmodói egy olyan nemzetközi mustrát képzeltek el, ahova ellátogatnak Nyugat-Európa legnagyobb impresszáriói, erősítve azt az utóbbi években kialakult tendenciát, hogy Európában a tehetség Keletről Nyugatra, a lehetőségek irányába vándorol.

Az elképzelés bejött:

már az első, 2001-es rendezvény közönségsikert és jelentős európai visszhangot hozott.

A fesztivál sikerét látva a város vezetése is kinyitotta pénztárcáját, és megtriplázta az előző évi keretet, így a 2002-es évre már 60 millió forint támogatást adott a szervezőknek.

A gondok akkor kezdődtek, amikor idén tavasszal pályázatot írtak ki a miskolci színház igazgatói posztjára, ugyanis Hegyinek csak a nyár közepéig volt szerződése. A képviselők - ismervén a színházban kialakult feszült helyzetet - abban nagyjából megegyeztek, hogy a direktornak mennie kell, a folytatást azonban különbözőképpen képzelték el.

A felhívásra hat pályázat érkezett, köztük az addigi igazgatóé is. A közgyűlés által felkért szakmai bírálóbizottság értékelését is figyelembe véve a városatyák három pályázatot tartottak megvitatásra méltónak (Hegyi pályázata ebbe a körbe már nem került be). Az eredetileg június végére, július elejére tervezett közgyűlésen Hegyi egyébként nem volt jelen, mert abban az időben éppen Amerikában rendezett. (Elutazásakor még úgy volt, hogy a választáson ő is jelen tud lenni, ám távollétében előbbre hozták az ülést. Az alpolgármester tagadja ezt, mondván, hogy júliusban soha sincs közgyűlés.)

A végső szavazás nem hozott eredményt, így a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, és új pályázat kiírását határozták el. Az átmeneti időszakra pedig a közgyűlés megbízta Kis Lászlót, a Miskolci Nemzeti Színház színészét, akinek pályázata bekerült a "második körbe", de egy szavazattal lemaradt a győzelemről. Az MSZP-frakció a szavazásnál egyöntetűen nem nyomta meg a gombot, így a megválasztáshoz szükséges 24 szavazat helyett Kis László mindössze 23-at kapott. "Cserébe" a koalíció egy vokssal leszavazta azt a baloldali javaslatot, hogy az átmenetet a jelenlegi igazgató, azaz Hegyi Árpád Jutocsa vezényelje le.

"Az MSZP-frakció mindvégig azt támogatta, hogy az átmeneti időszakra a jelenlegi igazgatót nevezze ki a közgyűlés. Nem tartottuk ugyanis etikusnak, hogy egy pályázót bíznak meg ezzel a feladattal" - mondta Fedor Vilmos.

A koalíció azonban máshogy látta a kérdést, és ennek érvényt is szerzett.

"Az MSZP-frakció a színigazgatói pályázat elbírálásakor tudatosan nem szavazott, mert azt remélik, a következő ciklusban ők kerülnek hatalomra, és akkor majd ők döntenek az ügyben. Tudjuk, hogy ezt a témát kár volt a választások előtt tárgyalni, de jogilag nem tehettünk mást, hiszen Hegyi Árpád Jutocsa mandátuma július 31-én lejárt.

Ideiglenesen Kis Lászlót bíztuk meg

a színház irányításával, mivel neki volt a legnagyobb belső támogatottsága, és a közgyűlésen is ő kapta a legtöbb szavazatot. Az ő személye biztosíték volt arra, hogy az átmeneti időszak alatt is nyugalom lesz a házon belül. Hegyinek viszont sem a színházon, sem a szakmai testületen belül nem volt meg a kellő támogatottsága" - mondta a Narancsnak Juga György, Miskolc fideszes alpolgármestere.

A miskolci színház távozó igazgatójának már öt évvel ezelőtti újraválasztása sem ment gördülékenyen. A társulaton belüli feszültség enyhítésére külön békéltető bizottságot hoztak létre. A helyzet azonban öt év alatt olyannyira elmérgesedett, hogy a közgyűlést megelőző társulati szavazáson a 183 dolgozóból csupán 17 gondolta úgy, hogy továbbra is Hegyit szeretné igazgatónak.

A történet idáig mindössze egy Magyarországon már szinte hagyományosan botrányosra sikeredett színigazgató-választásról szól. Miskolc esetében azonban a színház és a fesztivál sorsa szorosan összefügg.

"Leváltásomat és a fesztivál ellehetetlenítését kicsinyes politikai döntésnek tartom. Ezek a politikusok nem akarják, hogy Miskolc fejlődjön. A város pontosan tudta, hogy a fesztivál sorsa veszélybe kerül, ha más lesz a színház igazgatója. Éppen ezért ragaszkodtunk az egyéves átmenethez, hogy tisztességgel át tudjuk adni a feladatokat. Elképzelhetetlennek tartom a fesztivál működését személyi összefonódás nélkül. Az együttműködés csak akkor lehet sikeres, ha a művészi dolgokért egyazon ember felel. Legalábbis az operát tekintve" - mondta a Narancsnak Hegyi Árpád Jutocsa.

Ezt a véleményt osztja Müller Péter Sziámi is, aki az igazgatóválasztás hatására - két társával együtt -

lemondott a kht. vezetéséről,

a város vezetése mégis azt kérte, maradjon meg posztján.

"A visszatérésem feltétele, hogy egy időben lezajlott, legitim igazgatóválasztás keretében egy, számomra partnerként elfogadható direktor kerüljön a színház élére, Hegyi Árpád Jutocsa pedig maradjon a színháznál valamilyen - nem hatalmi, hanem művészeti - pozícióban, hogy biztosítsa az átmenetet a fesztivál és a teátrum között."

A színházat azonban egyelőre Kis László irányítja megbízott igazgatóként, bár - a teátrum alapító okirata szerint ez a poszt - jogkörét tekintve - nem sokban különbözik a kinevezett igazgatói pozíciótól. A színész-igazgató már most kilátásba helyezte a fesztivál újragondolását.

"Soha nem voltam az operafesztivál ellen, de igazgatóságom esetén mindenképpen újratárgyalnám a színház és a fesztivál közötti együttműködést. Jelenleg a fesztivál ugyanis teljes egészében a színház infrastruktúráját használja, míg ebből a teátrumnak és az itt dolgozóknak alig van haszna" - mondta Kis László a Narancsnak.

Müller szerint ez egy szűklátókörű, populista felfogás. A színháznak jelentős anyagi és még több erkölcsi haszna származik az operafesztivál sikeréből, hiszen eredetileg a színház kezdeményezésére és érdekében hoztuk létre - mondta. "A színház és a kht. közti szerződés úgy hangzik, hogy minden olyan többletmunkát, amelyet a színház dolgozói a fesztivál keretén belül végeznek, a megengedhető legmagasabb bérrel és jutalommal díjazzuk. Ennél többet ígérni a társulatnak az a pénzek törvénytelen felhasználását jelentené. A színház rezsidíjat kap a fesztiváltól, dacára annak, hogy nem bérleti, hanem kooprodukiós szerződés van a két intézmény között, és a fenntartójuk is közös."

Juga György alpolgármester szerint a két pályázatot mesterségesen összekeverték, hiszen "a kht. mindhárom vezetője a helyén lehetne a mai napig, ha nem mondtak volna le".

Hegyi egyelőre még nem döntötte el, indul-e az új pályázaton, amit szeptemberben írnak ki, így a döntést már az új városvezetés hozza meg.

Az Operafesztivál Kht.-t jelenleg az eddigi programigazgató, Lovas Károly irányítja. Amennyiben a lemondott főnökség nem gondolja meg magát, a kht. vezetésére is pályázatot kell kiírnia az önkormányzatnak.

Hermann Irén

A miskolci közgyűlés az országban egyedülálló összetételben működik. Az MSZP 20 fővel - messze a legnagyobb frakcióval - alkotja az ellenzéket, míg a hatalmon lévő, 25 fős koalícióban majdnem az összes többi párt (Fidesz: 21 fő, MIÉP: 1 fő, KDNP: 1 fő) képviselteti magát. Két SZDSZ-es képviselő külső támogatója a koalíciónak, míg egy munkáspárti képviselő egyik csapatnak sem tagja.

Miskolc jelenlegi fideszes polgármesterét, Kobold Tamást egyébként pártja nem támogatja a következő polgármester-választáson.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.