Képzőművészet
„Fontos volt, hogy együtt tudjak mozogni a korszellemmel”
Életének 83. évében elhunyt Bak Imre festőművész. Az alábbi, lapunk ünnepi számában megjelent interjúval rá emlékezünk.
Az ikonoktól a víziókig
Míg a Bosch-kiállításért tömegek zarándokoltak el a Szépművészeti Múzeumba, Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életműve szemlátomást kevesebb nézőt vonz; mintha El Greco művészete egyszerre lenne túl vallásos, de mégis túl „modern”, ikonográfiai szempontból konkrét és mégis megfoghatatlan.
Betűvetés, házavatás
Egy nemzet kulturális identitását a lokációja mellett leginkább a nyelv határozza meg, eszerint értelmezhető a Koreai Kulturális Központ (KKK) két időszaki tárlata is. Az egyik a koreai ábécé és írás történetét, változatos interpretációit, míg a másik a Frankel Leó úti székházuk és környéke helytörténeti érdekességeit tárja fel.
Bak Imre festőművész: Évtizedek óta nincs tisztességes vizuális nevelés
A magyar neoavantgárd egyik legfontosabb alkotójával a pályájáról, az alkotás folyamatáról, a képei értékéről, illetve az elismertségről, a vizuális kultúra megérthetőségéről beszélgettünk.
„Nehéz mit mondanunk a gyerekeinknek”
Mácsai Pállal és Mácsai Jánossal apjukról, a megrángatott korról és a gyerekeknek átadott élettanulságokról beszélgettünk.
Közös pillanataink
A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.
Képes beszéd
Mennyi minden történt a képzőművészetben az altamirai barlangrajzok és Banksy graffitijei között eltelt idő alatt?
Kortárs karácsonyi vásár kezdődik a Lobenwein Galériában
Ismert alkotók, köztük Bukta Imre, drMáriás, Ef Zámbó István művei jelenítik meg az ünnepet.
Nosztalgia nélkül
A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.
A klímaaktivisták miatt drágább lesz a múzeumbelépő Olaszországban
Első lépésként úgy védekeznek a rongálások ellen, hogy üveglap mögé teszik a műalkotásokat.
A 19. század óta működő gépek között tanulnak a jövő képzőművészei
Különleges épület- és műteremsétán pillantottunk be grafikus- és restaurátorhallgatók hétköznapjaiba.
Mégis emberi
A 20. század elején induló modernista művészeti irányzatok szinte kivétel nélkül hirdették a gépek kultuszát: a fejlődés, a jövő kulcsát látták a mechanikus és ipari szerkezetekben, amelyek idővel művészetük inspirációforrásaivá, sőt, eszközeivé és tárgyaivá is váltak. Mi maradt mindebből technológia és információ vezérelte (sőt inkább uralta) korunkra, amelyet sokszor a poszthumán és antropocén kifejezésekkel írunk le?
