„Orvosok, ápolók vagy páciensek”

Soós Kata festőművész, kulturális antropológus

rés a présen: Mikor akadt be neked a kórház és a rendelő mint téma?

Soós Kata: A gyerekszülés hívta elő a gyerekkori kórházi emlékeimet a kétezres évek elején, a húszas éveimben, amikor több mint egy évet éltem a budapesti II. számú gyermekklinikán. A sok tapasztalat, amit gyerekként nem értünk, képekben, színekben, hangulatokban, szagokban, félszavakban rögzül. Vizuálisan ez a világ annyira erős számomra, hogy egészen otthonos. Ráadásul a közeli hozzátartozók, barátok betegségei is kényszerű módon otthonossá teszik. Ezt próbálom adaptálni a képeimen. A kórházak, rendelők belső életének tudatos képi feldolgozása egybeesik a társadalomtudományos kutatásaim megkezdésével, s azt az ellentmondást veszi alapul, hogy az otthonosság ellenére fenyegető és elidegenítő az intézményi működés. Szisztematikusan vizsgálom, hogy pontosan milyen is a dizájn, az építészeti tér, mi történik benne, illetve mi hol történik benne, hogy néz ki és miért. Az­óta már van szerencsém olyan fiatal építészekkel dolgozni egyetemi keretek között, akiknek talán lehetőségük lesz a jövőben megfazonírozni a kórházképeket a valóságban is.

rap: Milyen művek láthatók a Kórtörténet című kiállításodon?

SK: A 2005 és 2022 között festett és különböző helyszínek által inspirált képek láthatók az Art Kornerben szeptember 21-ig. Legtöbb a barcelonai műteremben, a budapesti kórházi megfigyelések nyomán személyesen átélt élményekre támaszkodva jött létre. A kettősség, ami bennem van, állandóan jelen van a képeken is. A múlt analízise a jelenben, Budapest értelmezése Barcelonában és fordítva. Rá­adásul a Covid alatt szerzett teljesen újszerű tapasztalatok is más kontextusba helyezték a régebbi képeket. A spanyolországi képek dinamikusabbak, teljesen más színvilágúak, a kékes covidmédiás fényelés kiütötte a valódi zöldeket. Az Art Korner pont ott van a Józsefvárosban, ahol utazásaim előtt öt éven keresztül dolgoztam a helyi roma közösségek bevonásával. Az egészségügyi ellátórendszert általában kritikával szemléljük, mert jobbat szeretnénk, egyenlőbbet, nyitottabbat, és ez teljesen jogos. Ugyanakkor sokak számára a bármilyen egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is nehézségekbe ütközik. Onnan nézve már a bekerülés, a gondoskodás esélye is biztonságot jelent. Azt remélem, hogy az Art Korner terében (Bp. VIII., II. János Pál pápa tér 8.) rendezett kiállítások mindenkit megszólítanak, és lehetőséget biztosítanak izgalmas párbeszédre az említett témákban. A galéria mellett ott a sürgősségi, és jó lenne, ha betérnének a környéken dolgozó orvosok, ápolók vagy páciensek.