rés a présen

„Orvosok, ápolók vagy páciensek”

  • rés a présen
  • 2023. szeptember 13.

Képzőművészet

Soós Kata festőművész, kulturális antropológus

rés a présen: Mikor akadt be neked a kórház és a rendelő mint téma?

Soós Kata: A gyerekszülés hívta elő a gyerekkori kórházi emlékeimet a kétezres évek elején, a húszas éveimben, amikor több mint egy évet éltem a budapesti II. számú gyermekklinikán. A sok tapasztalat, amit gyerekként nem értünk, képekben, színekben, hangulatokban, szagokban, félszavakban rögzül. Vizuálisan ez a világ annyira erős számomra, hogy egészen otthonos. Ráadásul a közeli hozzátartozók, barátok betegségei is kényszerű módon otthonossá teszik. Ezt próbálom adaptálni a képeimen. A kórházak, rendelők belső életének tudatos képi feldolgozása egybeesik a társadalomtudományos kutatásaim megkezdésével, s azt az ellentmondást veszi alapul, hogy az otthonosság ellenére fenyegető és elidegenítő az intézményi működés. Szisztematikusan vizsgálom, hogy pontosan milyen is a dizájn, az építészeti tér, mi történik benne, illetve mi hol történik benne, hogy néz ki és miért. Az­óta már van szerencsém olyan fiatal építészekkel dolgozni egyetemi keretek között, akiknek talán lehetőségük lesz a jövőben megfazonírozni a kórházképeket a valóságban is.

rap: Milyen művek láthatók a Kórtörténet című kiállításodon?

SK: A 2005 és 2022 között festett és különböző helyszínek által inspirált képek láthatók az Art Kornerben szeptember 21-ig. Legtöbb a barcelonai műteremben, a budapesti kórházi megfigyelések nyomán személyesen átélt élményekre támaszkodva jött létre. A kettősség, ami bennem van, állandóan jelen van a képeken is. A múlt analízise a jelenben, Budapest értelmezése Barcelonában és fordítva. Rá­adásul a Covid alatt szerzett teljesen újszerű tapasztalatok is más kontextusba helyezték a régebbi képeket. A spanyolországi képek dinamikusabbak, teljesen más színvilágúak, a kékes covidmédiás fényelés kiütötte a valódi zöldeket. Az Art Korner pont ott van a Józsefvárosban, ahol utazásaim előtt öt éven keresztül dolgoztam a helyi roma közösségek bevonásával. Az egészségügyi ellátórendszert általában kritikával szemléljük, mert jobbat szeretnénk, egyenlőbbet, nyitottabbat, és ez teljesen jogos. Ugyanakkor sokak számára a bármilyen egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is nehézségekbe ütközik. Onnan nézve már a bekerülés, a gondoskodás esélye is biztonságot jelent. Azt remélem, hogy az Art Korner terében (Bp. VIII., II. János Pál pápa tér 8.) rendezett kiállítások mindenkit megszólítanak, és lehetőséget biztosítanak izgalmas párbeszédre az említett témákban. A galéria mellett ott a sürgősségi, és jó lenne, ha betérnének a környéken dolgozó orvosok, ápolók vagy páciensek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.