Renoir-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. szeptember 21.

Képzőművészet

A kiállítás alapötletét egy 2019-ben megvásárolt kép és annak két, Franciaországban található párja adta. 

Péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeumban a Renoir - A festő és modelljei című kiállítás.

A megnyitón Claire Bernardi, a párizsi Musée de l'Orangerie igazgatója elmondta, hogy a Szépművészeti kiállítása kettős találkozás. Egyfelől először találhat egymásra egy nép és egy művész, hiszen Magyarországon először nyílik Renoir egész életművét áttekintő, nagyszabású tárlat. Másrészt három olyan mű találkozásáról van szó, amelyek ikrekként születtek, de túl sokáig figyelmen kívül hagyták egymást.

Mint felidézte, a Fekvő akt (Gabrielle) című című képet 1907-ben állítottak ki Budapesten. Renoir remekművét a Szépművészeti Múzeum akkor nem tudta megszerezni, több mint száz évvel később, 2019-ben azonban a magyar állam megvásárolta az alkotást.

 
A Fekvő akt (Gabrielle)
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
 

A Fekvő akt két párdarabját a párizsi Musée d'Orsay és a Musée de l'Orangerie őrzi, innen származik a Szépművészeti kiállításának ötlete: először egy térben bemutatni a három festményt.

A Párizs és Budapest között létrejött együttműködés alapját tehát a "három grácia" találkozása képezi. Ezek a festmények Renoir munkásságának csúcspontjai visszafogott erotikájukkal a formák és színek csodás összjátékával; ezekkel az aktokkal Renoir egyszerre modern és klasszikus, megidézi régi mesterek életművét, ugyanakkor példát is nyújt saját kora fiatal alkotóinak – méltatta a remekműveket a francia szakember.

Claire Bernardi azonban felhívta a figyelmet: túl ezen az "érzéki triádon", a budapesti kiállítás Renoir munkásságának nagyszerű áttekintését nyújtja. Az itt összegyűjtött 70 alkotásnak köszönhetően tanúi lehetünk Renoir hosszú pályafutása összes szakaszának – emelte ki.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, a magyar kormány támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezéseként sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét, amely a most nyíló tárlat kiinduló pontját jelentette. 

A kiállítás koncepciója és megvalósítása Cécile Girardeau és Paul Perrin francia kurátorok mellett a magyar kurátor, Kovács Anna Zsófia munkáját dicséri. 

 
Renoir-kiállítás Szépművészeti Múzeum
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
 

Paul Perrin, a Musée d'Orsay gyűjteményi igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy Renoir első magyarországi kiállítása a nagy francia mester figurális festészetét állítja középpontba. Renoir élete végéig nem szűnt meg modelljei alakját csodálni, függetlenül származásuktól vagy koruktól, feltéve, hogy – az ő szavaival élve – "bőrük jól fogja a fényt". Renoir, akit a boldogság festőjeként emlegetnek, nem volt naiv, de úgy vélte, a művészet az élet egyik legnagyobb vigasza. Munkásságával ezt a látásmódot igyekezett visszaadni – közölte Paul Perrin.

A megnyitóra videoüzenetet küldött Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki arról beszélt, hogy "Renoir művészet a felsőfokon", és hogy a 19. század végére átalakult a nyugati ember világképe, a nyugati társadalmak elvesztették addigi bizonyosságaikat, viszont az embereknek kapaszkodókra volt szükségük, és ezek egyike a művészet. Csák szerint az a művészet, amelyet Renoir mutat, segít harmonikusan elhelyezkedni az univerzumban, a szűkebb és tágabb közösségben.

A Pierre-Auguste Renoir hetven alkotását felvonultató kiállítás péntektől 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.