Renoir-kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. szeptember 21.

Képzőművészet

A kiállítás alapötletét egy 2019-ben megvásárolt kép és annak két, Franciaországban található párja adta. 

Péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeumban a Renoir - A festő és modelljei című kiállítás.

A megnyitón Claire Bernardi, a párizsi Musée de l'Orangerie igazgatója elmondta, hogy a Szépművészeti kiállítása kettős találkozás. Egyfelől először találhat egymásra egy nép és egy művész, hiszen Magyarországon először nyílik Renoir egész életművét áttekintő, nagyszabású tárlat. Másrészt három olyan mű találkozásáról van szó, amelyek ikrekként születtek, de túl sokáig figyelmen kívül hagyták egymást.

Mint felidézte, a Fekvő akt (Gabrielle) című című képet 1907-ben állítottak ki Budapesten. Renoir remekművét a Szépművészeti Múzeum akkor nem tudta megszerezni, több mint száz évvel később, 2019-ben azonban a magyar állam megvásárolta az alkotást.

 
A Fekvő akt (Gabrielle)
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
 

A Fekvő akt két párdarabját a párizsi Musée d'Orsay és a Musée de l'Orangerie őrzi, innen származik a Szépművészeti kiállításának ötlete: először egy térben bemutatni a három festményt.

A Párizs és Budapest között létrejött együttműködés alapját tehát a "három grácia" találkozása képezi. Ezek a festmények Renoir munkásságának csúcspontjai visszafogott erotikájukkal a formák és színek csodás összjátékával; ezekkel az aktokkal Renoir egyszerre modern és klasszikus, megidézi régi mesterek életművét, ugyanakkor példát is nyújt saját kora fiatal alkotóinak – méltatta a remekműveket a francia szakember.

Claire Bernardi azonban felhívta a figyelmet: túl ezen az "érzéki triádon", a budapesti kiállítás Renoir munkásságának nagyszerű áttekintését nyújtja. Az itt összegyűjtött 70 alkotásnak köszönhetően tanúi lehetünk Renoir hosszú pályafutása összes szakaszának – emelte ki.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozzátette, a magyar kormány támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezéseként sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét, amely a most nyíló tárlat kiinduló pontját jelentette. 

A kiállítás koncepciója és megvalósítása Cécile Girardeau és Paul Perrin francia kurátorok mellett a magyar kurátor, Kovács Anna Zsófia munkáját dicséri. 

 
Renoir-kiállítás Szépművészeti Múzeum
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
 

Paul Perrin, a Musée d'Orsay gyűjteményi igazgatója köszöntőjében azt emelte ki, hogy Renoir első magyarországi kiállítása a nagy francia mester figurális festészetét állítja középpontba. Renoir élete végéig nem szűnt meg modelljei alakját csodálni, függetlenül származásuktól vagy koruktól, feltéve, hogy – az ő szavaival élve – "bőrük jól fogja a fényt". Renoir, akit a boldogság festőjeként emlegetnek, nem volt naiv, de úgy vélte, a művészet az élet egyik legnagyobb vigasza. Munkásságával ezt a látásmódot igyekezett visszaadni – közölte Paul Perrin.

A megnyitóra videoüzenetet küldött Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is, aki arról beszélt, hogy "Renoir művészet a felsőfokon", és hogy a 19. század végére átalakult a nyugati ember világképe, a nyugati társadalmak elvesztették addigi bizonyosságaikat, viszont az embereknek kapaszkodókra volt szükségük, és ezek egyike a művészet. Csák szerint az a művészet, amelyet Renoir mutat, segít harmonikusan elhelyezkedni az univerzumban, a szűkebb és tágabb közösségben.

A Pierre-Auguste Renoir hetven alkotását felvonultató kiállítás péntektől 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.