A szerk.
A szerk.
Egy bátor ember
Vlagyimir Putyin fogdmegjei gyakorlatilag hazatérése pillanatában letartóztatták Alekszej Navalnijt.
MaNcs 33. évf. 03. sz. (2021-01-21)
Vlagyimir Putyin fogdmegjei gyakorlatilag hazatérése pillanatában letartóztatták Alekszej Navalnijt.
Tényleg elrontották? Mármint a vakcinabeszerzést Brüsszelben – lapzártánkkor ettől zokog a kormányirányítású sajtó, és Menczer Tamás külügyi államtitkár is ezzel sopánkodja össze a baráti stúdiókat.
Lenyúlták a Karinthy Színházat (is). Szétverték az amúgy javításra szoruló színházi struktúrát. Sóval hintenék be az SZFE helyét. Kulturális gigabirodalmakat építenek. Szórják a pénzt. Felújítják a csókosoknak adott ingatlanokat. És véletlenül sem csinálnak semmi jót; hogy egy barátom találó mondását idézzem: „Nem tévednek, mindig g.cik.”
Hol az ördögben kódorog már megint az öreg ebben a hidegben? – mondom magamban, aztán meggyőzöm magam, hogy ne viselkedjek úgy, mint ennek a 2500 éves fura öregúrnak a mamája.
Az egyetemi „modellváltás” következő hullámában a Semmelweis Egyetem, három vidéki tudományegyetem és a Dunaújvárosi Egyetem kerülhet sorra. Az átszervezést a szokásosnál is sietősebben akarják levezényelni, talán egy kormányon belüli ellentét miatt is.
Kirúgások, felmondások, perek és új tanárok: elfoglalta egyetemi pozícióit a közösség által illegitimnek tartott Vidnyánszky–Szarka-féle új vezetés. A Vas utcai épület a tavaszi félévre már nem is az SZFE-é, a #freeszfe azonban más formában így is tovább él. Erről beszélgettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatójával.
A budapesti I. kerület vezetése új alapokra helyezné az önkormányzati ingatlanok bérlését. A készülő új lakásrendelet a polgármester szerint igazságos és korrekt lesz, a várbeli lakosok egy része szerint viszont semmin nem kell változtatni – főleg nem a bérleti díjakon.
Bírósági szakaszba lépett a Szegedi Csanád elleni eljárás; hét társával együtt 155 millió forintos csalással vádolják. A volt jobbikos politikus korábbi környezetében állítják, semmit sem tudtak az ügyeskedésekről.
Egy brüsszeli lapnak nyilatkozott a magyar kormány járványkezelési stratégiájáról, mondatait a kormánypárti sajtó kiforgatta és úgy értelmezte, az ellenzéknek ad tanácsot a kormány megdöntésére. A politikai elemzővel oltásellenségről, álhírekről és arról beszélgettünk, milyen az, ha saját maga válik kutatása tárgyává.
A capitoliumi zavargások után a legnagyobb közösségi oldalak kizárták Donald Trumpot, és a nagy technológiai cégek szabályozását és a szólásszabadságot érintő vita ettől csak élénkebb lett. Brüsszelnek és a Biden-kormányzatnak is lesz még szava az ügyben.
A tét nem volt csekélyebb, mint az új kancellár kiléte Angela Merkel visszavonulása után. Ahhoz, hogy a kereszténydemokrata-keresztényszociális unió nyeri az őszi választást, nem fér kétség; kérdés viszont, hogy szokás szerint a kereszténydemokrata pártelnök indul-e majd kancellárjelöltként.
A 70-es, 80-as évek egyik emblematikus könyvsorozata volt, akkori köteteinek egy-egy példányával ma is szinte minden magyar háztartásban találkozunk. Az emlékiratok és a tényirodalom népszerűsége azóta is töretlen, így nem is csoda, hogy kiadója 2015-ben újraindította a Tények és tanúkat.
Hérodotosz óta sokat változott a közmegegyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.
„Esküszöm az élő Istenre, hogy meghallgatom a másikat, és nem küldöm el az anyjába, ha mást gondol, mint én.”
Már a szerző első kötete, A mezsgyén (1993) is interjúkat tartalmazott, aztán váltott át a beszélgetőkönyvekre; ez a hetedik.
Teljesíts egy küldetést! – ez lehetne a hívószava annak az interaktív történetnek, amelynek során rejtvények, fejtörők, logikai feladványok megoldására van szükség.
Johannes Keplerről tudjuk, hogy ő volt a modern tudományos asztronómia atyja, aki először írta le a bolygók elliptikus pályáját úttörő módon egységben kezelve a matematikát, a csillagászatot és az akkoriban még gyermekcipőben járó, leginkább a természetfilozófia részének tartott fizikát.
Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.
A hetvenes évek soha nem ért véget, örökké fog tartani, legalábbis a külvárosi panelblokkban. Nagyjából ezt állítja Radu Afrim új rendezése.
„Magyar színészként változatlanul két kultúrából táplálkozom, két nyelven játszom, s ez engem művészileg és emberileg is gazdagít.”
A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.
Írtunk már az Utcafrontról nem sokkal annak indulása után, elég lelkesen.
Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.
Amikor Sztupa és Troché viccvonalon próbáltak eligazodni, jöttek a szokottan ambivalens érzések.
Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.
Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.
Arnold Schönberg alighanem imádta volna ezt.
„Őrületig fokozódó techno csapatás és elmélyült dallamok” – a zenekar saját bevallása szerint ezek váltakoznak a decemberben megjelent kislemezükön, amellyel az volt a céljuk, hogy visszaidézzék a járvány miatt megritkult koncertek spontaneitását és szabadságát.
A múlt év őszén kellemes meglepetésként, részben közösségi adományozásból jelenhetett meg az Űrhajó együttes bemutatkozó lemeze rendes fekete vinylen, sejtelmesen artisztikus, ködszürke borítóval.
Az 1970-es években fogtak hozzá a pesti belváros újjáépítéséhez és rendezéséhez, de csak másfél évtizeden át tartott ki a lendület: a tervek egy része az asztalfiókban maradt – örökre. Ma már a megvalósult elképzelések is eltűnőben vannak, a korábban annyit kritizált későmodern építészet a szemünk láttára válik történelmivé.
A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.
A cseh konyha kultikus köretéből, a knédliből rengetegféle változat létezik, és mindnek megvan a maga „feltét” párja, azaz, hogy mihez jár.
A Paulay Ede utca egykor oly felkapott vendéglője tavaly ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját, ami különösen annak fényében nagy dolog, hogy azok a bizonyos szebb napok legalább harminc éve véget értek.
A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.
„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.
Minden nézés közül a legkönnyebben díjra váltható a világvége-nézés.
Cage – angol szó, eredeti jelentése: ketrec; a szlengben azonban olyan, egykor tehetséges (?), Oscar-díjas és/vagy kultfigurákat illetünk vele, akik B és C filmek hátán olyan messze csúsztak a filmvilág csúcsától, hogy már a Hollywood-feliratot is alig látják. Lásd még: Cuba Gooding Jr.