A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának bejelentése nem lehet teljesen véletlen azok után, hogy a Magyar Narancs március 25-i számában megírtuk, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tavaly nemzetiségi egyedi támogatási keretéből több magyar református és katolikus templom felújítására adtak támogatást.
Cikkünkben négy konkrét példán keresztül mutattuk be, hogy a honi nemzetiségeknek szánt pénzeket nem nemzetiség célokra, hanem három – a mezőgyáni, a biharkeresztesi és a körösszakáli – református és a makói katolikus templom felújítására fordították. Mint írtuk, Magyarországon sem református, sem katolikus román közösségek nem ismertek. A honi románság döntő része ortodox vallású, míg kisebb számban találni közöttük baptistákat és pünkösdistákat. A legutóbbi népszámláláskor Mezőgyánban senki nem vallotta magát románnak. Körösszakálon a helyi román közösségnek ortodox temploma van, míg Biharkeresztesen a románok görögkatolikus vallásúak. A makói eset kapcsán leírtuk, hogy a legutóbbi népszámláláskor alig kétszázan válaszoltak a nemzetiséget és identitást firtató öt kérdés közül legalább egyre. Ami nem jelenti azt, hogy ők mindannyian ismerik a román nyelvet, kultúrát és hagyományt, s hogy ebből eredően román identitással rendelkeznek. Az alacsony számú makói románság nem tisztázott számú vegyesházasságai aligha adhatnak alapot a helyi katolikus templom felújítására.
Cikkünkre reagálva Soltész Miklós a Magyar Nemzet április 3-i számában úgy nyilatkozott, a négy eset mindegyikében a román nemzetiségi önkormányzatok kértek és kaptak támogatást nemzetiségi projektjeik megvalósításához a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től (BGA Zrt.). Azt is mondta, az utóbbi időben a kormány jelentősen megemelte a magyarországi nemzetiségek támogatását. Kifejezte óhaját, miszerint „nagyon megtisztelő lenne, ha lakosság- és felekezetarányosan az erdélyi magyarság ilyen léptékű támogatást kapna”. Azt elismerte, hogy a honi románok túlnyomó többsége ortodox vallású, de hozzátette, más egyházakhoz tartozók is vannak köztük. „Ezért a támogatások amúgy rendkívül kicsi szeletét más felekezetű templomok felújítására is fordítjuk” – nyilatkozta a kormánypárti sajtóorgánumnak. Soltész szerint a Magyar Narancs „kormányt támadó cikkében (…) azt sugallta, hogy a kormány a románok pénzéből vesz el.” Végül az államtitkár cikkünket idézve „hamis vádat” emlegetett.
Soltész állításával szemben a három református templom renoválására a helyi református egyházközség kért és kapott pénzt a BGA Zrt.-től. A makói katolikus templom felújítása esetében igaz, hogy a pályázó a helyi román nemzetiségi önkormányzat volt, ahogy azt megírtuk. Ám egyrészt a dél-alföldi kisvárosban nincs román katolikus közösség, másrészt a Soltész által is emlegetett, feltehetően igen kis számú vegyesházasságok nyomán kialakult új családi viszonyok önmagukban még semmiképp sem jelentenek (román) nemzetségi közösségi létet. Sem származást, sem nemzetiségi gyökeret, sem nyelvismeretet, sem kultúrát, sem hagyományt. De ha ezt az etnikai és kulturális lehetetlenséget egy csoda folytán valóságnak láttatnánk, az akkor sem jelentene mást, minthogy minden vegyesházasság esetén a román ortodox vallású fél tér át a katolikus hitre.
Az államtitkár hétfői bejelentése szerint tehát
20 millió forintra emelik a szinte csak románok lakta Méhkerék műemléki ortodox temploma felújítására szánt összeget.
(Korábban a kormány javaslatára 5 millió forintot ítéltek meg erre a célra.) Mindez nem feltétlenül a hivatalos kommünikében leírtak szerinti „minél teljesebb felújítási munkának”, hanem annak is szól, hogy a magyar kormány demonstrálja, nagyon is odafigyel a honi nemzetiségekre, így a hazai románságra is.
Az eseményen Soltész mellett részt vett Siluan Manuila gyulai román ortodox püspök, Kovács József (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője és Kreszta Traján román nemzetiségi szószóló. Siluan Manuila külön köszönetet mondott az államtitkárnak a látogatásért, a támogatásért és a megkülönböztetett figyelemért. Kreszta Traján azt hangsúlyozta, hogy az egyház, az iskola és a család az a három pillér, amely magyarországi nemzetiségek fennmaradását szolgálja. Elmondta, hogy a magyar-román kapcsolatok nagyok jók, s mindkét ország a másiknak az ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. (A szép szavakat némiképp beárnyékolja, hogy a méhkeréki határra vezető út meglehetősen rossz, míg a román oldalon kifogástalan az országút minősége.)
Soltész arról beszélt, hogy a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány 8 milliárd forinttal segítette a hazai románságot, legyen szó iskoláról, önkormányzatokról, civil szervezetekről vagy egyházról. Hozzátette, csak az idén már 660 millió forintot kaptak ezek a szervezetek. Jelezte, folytatódnak az iskola- és a templomfelújítási programok, így szólt a gyulai román gimnáziumról, az eleki román általános iskoláról, valamint a körösszakáli és mezőpeterdi román templomokról is.
