Merész elképzelések Attila „fapalotájára”

Az elveszett matrjoska

Belpol

Március 31-ig kellett volna elkészülnie Attila hun uralkodó újraálmodott fapalotájának Zsadányban. A kivitelezésére 89 millió forintnyi uniós pénzt nyert az önkormányzat 2017-ben. Tápió­szentmárton is fontolgatott hasonlókat, ott a tervezett költségek a kezdeti 1-ről 7 milliárdra nőttek.

Elvben az sem kizárt, hogy három külön helyen épüljön fel majd Attila hun fejedelem „egyetlen hiteles” fapalota-másolata, mivel három település – a Békés megyei Zsadány, illetve az egy­aránt Pest megyei Tápiószentmárton és Érd – is állítja: a területükön temették el a hajdani uralkodót.

„Január 7-én Attila napja van, és valószínűleg 2003-ban ünnepeltük Attila hun király 1600 éves születését. Ezért fontosnak tartom tájékoztatni a közvéleményt eddigi adatgyűjtésemről, Attila hun király feltételezhető lakóhe­lyé­ről, amely királyi központja volt” – írta majd’ két évtizeddel ezelőtt Dudás Árpád, a Békés megyei Zsadány polgármestere. A falu első embere rajong az Attila-legendakörért, és egykorú történeti források magyar fordításait olvasgatva jutott arra, hogy a hun fejedelem egykori fővárosa sehol máshol nem lehetett, mint a mai Zsadány területén. Priszkosz rétor bizánci diplomata és történet­író munkájából kikövetkeztette, hogy a követ útja a mai Zsadányba vezetett. Dudás mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett. „Attila-kutatásairól” a kilencvenes évek végén számolt be először Dudás; régészeket és történészeket is megkeresett, és az sem szegte kedvét, hogy elméletét a szakma elutasította.

 
A szerző felvétele 

„Attilát »királynak« a források emlegetik, helyesebb »hun uralkodónak« nevezni. Ahogy helyesebb a hun birodalom központjáról, s nem fővárosáról beszélni, amelynek a helye nem lokalizálható” – vázolta a Narancsnak írt válaszában a helyes terminológiát Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert honi ismerője. A hun birodalom központja a leletek és a bizánci követjelentés alapján a mai Dél-Alföldön, egy fátlan síkságon lehetett, feltehetően a Tisza bal partján. „A hunok Kárpát-medencei berendezkedése a 420-as évekre tehető, s az alávetett szarmaták és germán népek Attila halála (453) után föllázadtak, a birodalom fölbomlott. Ennyi! A legtöbb sztyeppei birodalom egy-két nemzedékig tartott ki. Attila sírhelye nem határozható meg. A hármas koporsóról megoszlanak a vélemények, magam arra hajlok, hogy az ázsiai hunok átvehették bizonyos észak-kínaiak azon szokását, hogy a halott hamvait jelképesen három darab, egymásba matrjoska módon illeszkedő ládikába rakták; egy mongol hagyomány is kapcsolatba hozható ezzel” – válaszolta írásbeli kérdéseinkre Bálint Csanád. (Lásd még a Puja Frigyes szelleme című keretes anyagunkat.)

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk