„A kéményseprők nem hagyták!” – Lázár Jánossal szembemegy a valóság

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. január 17.

Kis-Magyarország

A tegnapi, hódmezővásárhelyi rezsicsökkentő fórumon Lázár Jánosnak meg kellett magyarázni a valóságot. Egy idősebb férfi kért szót, az államtitkár gyorsan arrébb is ugrott.

A hódmezővásárhelyi teremben tömeg volt csütörtök este. A jelenlévők bőséges tájékoztatást kaptak régi polgármesterüktől arról, hogy az oroszokkal csak gazdasági kapcsolatunk van, valamint hogy Hódmezővásárhely úttörő a rezsicsökkentésben, hiszen már 2004–ben visszavették a vízművet a németektől, és a távhőszolgáltatást is visszaszerezték a franciáktól. Ezért aztán jelentősen csökkenhettek a városban a közüzemi díjak, amit a lakosok folyamatosan vissza is igazolnak.

Ekkor emelkedett szóra Hegedűs Péter, aki szemlátomást jó viszonyt ápolhat az expolgármesterrel. A férfi a fórumon sérelmezte, hogy a tavaly októberi kéményseprési számlán a 2012-ben fizetett 2675 forinthoz képest 20 százalékkal magasabb összeg szerepel, egész pontosan 3300 forint. Az emelkedést felismerve reklamált is azonnal, mire a kéményseprő tintával áthúzva az összeget, lecsökkentette a 3300 forintot 3000 forintra. Megegyeztek, ám Hegedűs Péter azóta sem érti, hogyan lett az ő számlája még az átírás után is 10 százalékkal több, mint a 2012-es összeg.

Lázár János erre aztán frappáns választ adott: miközben hangsúlyozta a kormány szándékát, máris szólította a helyi illetékes hivatalnokot, adjon magyarázatot a történtekre! Utóbbi előadta: a képviselő-testület ugyan csökkentette a kéményseprés díját 10 százalékkal, de teljesen új képletet kellett alkotni az egyéb összetevők tekintetében, így csak akkor tud választ adni a fórumon reklamáló Hegedűs Péternek, ha befárad az önkormányzati hivatalba, s együtt megnézik. Lázár János azonnal kapcsolt: „Tehát az a helyzet, hogy a kormány csökkentette, de a kéményseprők nem hagyták.” (Ha valaki kíváncsi a közgyűlési határozatra, itt megnézheti.)

Kettős mérce?
Egy október 30-i kormányrendelet szerint Hódmezővásárhelyen a távhőszolgáltatás lakossági értékesítés után kapott fajlagos támogatása 3359 forint/GJ, Szegeden 2032. Az állami támogatás mértéke az októberi Közlönyben jelent meg, miután a Magyar Nemzet szeptemberben megírta, hogy a települések hőszolgáltató cégei jelezték, nem tudják kigazdálkodni az újabb rezsicsökkentést, állami kompenzációra lesz szükségük. A cikk kitért arra is, hogy egyedüliként Hódmezővásárhely jelezte: távhőszolgáltatójuk vállalja, hogy saját erőből fedezi a díjak csökkentését. Mégis nagyobb mértékű állami kompenzációt határozott meg a MEKH Vásárhelynek, mint Szegednek. A tavalyi utolsó közgyűlésen a szegedi képviselők egymilliárd forint támogatást szavaztak meg a távhőszolgáltatónak, amely csődközeli helyzetbe került, és később utalta a dolgozók bérét, sőt tartozott a  beszállítóinak.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.