A nagy „Lamperth Mónika-blöff” – munkamegosztás a Fidesz-propagandagólem alegységeinél

  • Huszka Imre
  • 2019. október 19.

Kis-Magyarország

Sokan felkapták a fejüket a hírre, amely pénteken söpört végig, kivált a média kormánypárti részén. Lamperth Mónika, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok belügyminisztere lesz Budapest főjegyzője, sőt: Karácsony Gergely már fel is kérte.

A tálalás és a hangnem is a Fidesz-médiától megszokott: „Gyurcsány bukott emberei élén átveszi a Városháza irányítását” – írta pl. az Origo, de a „közszolgálati” média, a Mandiner és a Pesti Srácok sem maradtak le.

Hiába cáfolták a főjegyzői posztról szóló értesülést az érintettek, a kormánypropaganda különböző csatornáin kész tényként kezelik az egyébként száz százalékban légből kapott hírt. Ha próbáljuk időrendben áttekinteni az álhírgyártás egyes fázisait, azt látjuk, hogy az alap az egykori belügyminiszter nyilvános Facebook-posztja volt 16-án 18.06-kor. Ebben közli, hogy „jegyzői munkámat a XV. kerületben befejeztem, új kihívások várnak”.

Egy álhír anatómiája

Egy álhír anatómiája

 

Irónia és kései cáfolat

Igaz, hogy a mondatot egy mosolygós szmájli zárja, amely akár azt is jelentheti, hogy szorult némi irónia/önirónia a jegyzőasszonyba, s ismét például a potencianövelő-bizniszben várják ezek a kihívások, de akár azt is, hogy ismét szűkebb hazájában, Somogyban, Kaposváron lát feladatokat.

Az önkormányzati választásokon ugyanis nagyon leszerepelt a pártja: a Somogy Megyei Közgyűlésbe szégyenszemre nem jutott be senki a szocialistáktól, és a Fidesz által ismét letarolt Kaposváron is előfordulhat, hogy képviselet nélkül maradnak a testületben.

Egy biztos: a Fővárosi Közgyűlést minden alap nélkül hozták hírbe Lamperth Mónikával, bár ezt ő sem sietett cáfolni: csak 48 óra elteltével tett fel egy kissé kétértelmű posztot. „Olvasom a sok találgatást a főjegyzői tisztséggel kapcsolatban. Legtöbbjük teljesen alaptalan.” Érzésünk szerint a volt jegyzőasszonynak sem volt ellenére, hogy ismét szárnyra kapta a nevét a nyilvánosság.

false

Középpontban Lengyel János

A Somogyi Hírlap internetes változata, a Sonline 17-én 17.35-kor tette fel az álhírt: „a Somogyi Hírlap úgy tudja, Karácsony Gergely … Lamperth Mónikát … kérte fel Budapest főjegyzőjének.” A megfogalmazás jelentősen eltér a korábbi „hírbe hozó”, kétértelmű célozgatásoktól. A „felkérte” tényállítás mellé semmiféle hivatkozást, megerősítést nem tettek, csupán annyit írtak, hogy „amint elértük Lamperth Mónikát, cikkünket frissítjük”

A frissítésre, noha közben mindkét érintett cáfolta az értesülést, nem került sor, annak ellenére, hogy köztudomású és a Narancs megírta: a Somogyi főszerkesztője, Lengyel János, aki MSZMP-apparatcsikból küzdötte fel magát a Fidesz-propagandagépezet helyi kisfőnökévé, a mai napig kiváló kapcsolatban van az egykori – valaha szintén MSZMP-tag – belügyminiszterrel.

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Fotó: youtube.com

Mértékadóként kezelt KESMA-lapok

A Pesti Srácok frissítésben hivatkozik a Somogyira, és a Ripost, Kurucinfo, Demokrata valamint számos vidéki Fidesz elkötelezettségű lap mellett a hvg.hu és a 168 ÓRA is átvette a hírt – utóbbi a később kiadott cáfolatok nélkül.

A Somogyiban közölt felkérés ténye tehát sehol, semmilyen módon meg nem erősített álhír, hazugság volt és maradt, amelyet csupán az látszott igazolni, hogy Lamperth Mónika közismerten Kaposvárról indult, itt volt több cikluson keresztül képviselő, tehát szűkebb hazájából származó információk – habár már évek óta színét sem látni Kaposváron – nyilván automatikusan hitelesek.

Amellett, hogy a Fidesz-propaganda által koordinált álhírgyártásban ily módon kiosztott szerepeket látunk, az sem kevésbé feltűnő, hogy a kritikus országos médiumok sok esetben még mindig fétisként, mértékadó forrásként kezelik a megyei KESMA-lapokat. Miközben a számos helyen évek óta működő helyi független újságokat gyanakodva méregetik – már, ha egyáltalán észreveszik őket.

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Fotó: youtube.com

Információs vákuum a főváros és a vidék között

A „Lamperth-blöff” arra is rávilágít, hogy sokan még mindig nem értik, mekkora információs vákuumot is teremtett az ország nyolcvan százalékán a vidéki médiatér elfoglalása: nemcsak az országot árasztják el saját agymosó propagandájukkal, de a vidékről érkező hírek is torzítva, meghamisítva jutnak el a fogyasztókhoz – ha ugyan nem bizonyulnak simán álhírnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.