A postaellenőr kétszer csenget – rendőrségi vizsgálattal felérő tortúra a fideszes képviselő feljelentése alapján

Tavaly ősszel kézbesítés közben a Kaposvári 1-es postáról érkező ellenőrök lepték meg az alig 500 fős, Somogy megyei Szentgáloskér postását. Felszerelését, a nála lévő iratokat ellenőrizték, majd a postahivatalba kísérték és olyan jegyzőkönyvet írattak alá vele, amelyben a büntetőjogban kicsit is járatosak felismerik a rendőrségi bűnügyi kihallgatási jegyzőkönyvek szövegével és alakiságával való hasonlóságot. Az egész eljárás a térség fideszes országgyűlési képviselőjének "panaszával" kezdődött.

„Készült Szentgáloskér Postahelyen 2021. szeptember14-én 12 óra 40 perckor XY kézbesítővel, mint érdekelttel Witzmann Mihály panaszának vizsgálata tárgyában. Jelen vannak az alulírottak. (…) Nevezett a hozzá intézett kérdésekre az alábbiakat adja elő: Tudomásul veszem, hogy jogom van a nyilatkozattétel megtagadására, illetve tudomásul veszem, hogy a nyilatkozattétel megtagadása az eljárást nem akadályozza, csupán a védekezési lehetőségnek erről a módjáról mondok le. Tudomásul veszem, hogy amit mondok, illetőleg rendelkezésre bocsátok, az eljárás során bizonyítékként falhasználható. Az igazmondásra való előzetes figyelmeztetés után a fenti tárgyban a következőket adom elő” – olvasni a jegyzőkönyvben.

Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője panaszolta be a szentgáloskéri kézbesítőt. A jegyzőkönyv szövegéből kikövetkeztethetően az volt a „vád”, hogy postás egyenruhában hord ki politikai szórólapokat.

A kézbesítő cáfol

„Kijelentem, hogy a kézbesítési tevékenységemet napi 4 órában reggel 09:00 és 13:00 között végzem. A postára minden alkalommal a szolgálati egyenruhában érkezem és a munkavégzésem során azt minden esetben hordani szoktam. A kézbesítés során postai kezelésbe nem került szóróanyagot egyetlen esetben sem terjesztettem és nem teszem most sem, illetve ilyen jellegű szóróanyag nem található sem az általam használt postai kerékpárban vagy a postai szekrényeimben, fiókjaimban.

A magánjellegű tevékenységemmel kapcsolatosan nem lennék köteles nyilatkozni, azonban kijelentem, hogy a Szentgáloskér Jobbik Egyesületének elnöke vagyok és ebben aktívan politizálok a családtagjaimmal együtt. Azt is kijelentem, hogy a lányom – aki nagyon hasonlít rám, így összekeverhetnek vele – rendszeresen a „Jobbik” feliratú pólóban szokott járkálni a faluban, ami véleményem szerint semmilyen törvénybe nem ütközik. Tudomásom szerint a munkaidőmön kívül én is hordhatok ilyen jellegű pólót, ehhez a munkahelyemnek semmi köze.

Határozottan cáfolom azt az állítást, hogy kézbesítési tevékenységem során nem postás egyenruhában dolgozok, illetve nem postai jellegű tevékenységet végzek.

Egyebet előadni nem kívánok. Az általam elmondottakat a jegyzőkönyv helyesen tartalmazza. A vizsgálat módjával, a vizsgálók személyével kapcsolatban észrevételt nem teszek. A jegyzőkönyvet elolvasás után, jóváhagyólag írom alá, 13:00 órakor” – rögzíti a jegyzőkönyv.

Mint ebből kiderül, alig húsz percig tartott az eljárás, a jegyzőkönyvet az egyik ellenőr gépelte.

A kézbesítő kapott egy példányt a jegyzőkönyvből, amit lefotózott és még aznap továbbított egy ügyvédnek.

Az ügyvéd felhívta a kaposvári 1-es posta vezetőjét és érdeklődött az ügyről.

Második felvonás: „Mintha rabló lennék”

Mint kiderült, semminek nincs vége. A kézbesítő másnap fél nyolckor megjelent munkahelyén, a postahivatalban. Háromnegyed nyolckor megjelentek ugyanazok az ellenőrök, akik előző nap ellenőrizték.

Megkerestük a kézbesítőt, akinek nevét kérésére nem közöljük. „Félreállítottak, felforgatták a fiókomat, az utolsó cetlit is megnézték, a közben kinyitott postán az ügyfelek szeme láttára, mintha milliókat raboltam volna. Követelték, hogy adjam oda az eredeti jegyzőkönyvet, mert állítólag valami hiba csúszott bele. Átadtam. Azt azonban nem tudták, hogy az ügyvédnek elküldtem már a másolatot” – mondta a Narancs.hu-nak.

A második jegyzőkönyv szövegének preambulumában csak annyi változás van, hogy szeptember 14-én 8 óra 48 perckor készült és Witzmann Mihály neve már nem szerepel benne. Változás még továbbá, hogy rögzítik: „Jelen jegyzőkönyv a 2021. szeptember 13-án téves dátummal, időponttal és téves tárggyal kiállított jegyzőkönyv helyesbítése, mellyel egy időben a tévesen készült jegyzőkönyv eredeti példányának visszavonása is megtörtént.” Pedig a szeptember 13-i dátum és időpont sem téves, a tárgy pedig Witzmann Mihály panasza volt. Az új jegyzőkönyv mintegy rutinellenőrzésnek tűnhetne, ha nem szó szerint ugyanazt tartalmazná, mint az előző napi.

„Mindig becsületesen végeztem a munkámat, semmilyen küldeményt, amit nem a posta bízott rám, nem kézbesítettem. Munkaidőben a szabályzat szerint a postai egyenruhát viseltem. Kis fizetésből élek, a postánál négyórás foglalkoztatásban bruttó 115 ezer forint volt a fizetésem, ebből úgy 60 ezer forintot kaptam kézhez. Semmilyen szabálytalanságot nem követtem el, mégis úgy viselkedtek velem, mintha legalábbis rabló lennék. Már nem a postánál dolgozom, az eset után felmondtam, az új munkahelyemen jobb fizetésem van” – ismertette a történteket a kézbesítő.

Súlyos adatvédelmi vétség?

Az előző nap elmulasztott íróasztal-kisöprés eredményeként a második, már 19 perc alatt lezárt jegyzőkönyv új bekezdéssel egészült ki. A szöveg alapján a jegyzőkönyvíró kissé zaklatott lehetett, számos hibát követett el. Szöveghűen közöljük:

 „A vizsgálat során a munka környezetemben talált, ügyfél neveket és személyi azonosító számokat tartalmazó lapok azért voltak a mappámba, mivel azt személyes okokból küldték az ügyfelek egymásnak magánjellegű okokból azokat miután bediktáltam nekik az adatokat azokat nem semmisítettem meg. A munkaasztalom fiókjában talált füzetbe szintén voltak ügyfél nevek és személyi azonosító számok. Azok nagy részét még a korábbi kézbesítő jegyezte fel, abba én csupán négy nevet rögzítettem, a kézbesítés megkönnyítésére csak ezeket használtam, azonban a papírlapokon lévő általam bejegyzett adatokat nem használtam fel semmire. Elismerem, hogy az ügyfelek személyes adatait szabálytalanul használtam, azt azonban más részére nem adtam át, illetőleg azok postai kezelésen kívül nem kerültek, azokat megsemmisítésre átadtam. Egyebet előadni nem kívánok. Az általam elmondottakat a jegyzőkönyv helyesen tartalmazza. A vizsgálat módjával, a vizsgálók személyével kapcsolatban észrevételt nem teszek. A jegyzőkönyvet elolvasás után, jóváhagyólag írom alá, 9:07 órakor.”

„Ez úgy hangzik, mintha ön súlyos adatvédelmi vétséget követett volna el. Mi történt?” – kérdeztük.

„Otthon lévő kisgyerekes anyák kértek meg, hogy vigyem el az óvodába a TAJ-számukat vagy igazolványszámukat, ha már úgyis arra járok, mert elfelejtették megadni és kell valami igazoláshoz. Ilyen szívességeket más is megtenne. Különben én regisztrált küldeményeknél is mindig elkértem a személyi okmányokat, akinél nem volt irat, annak megírtam az értesítőt, és be kellett jönnie a postára. Találni akartak valamit nálam, de nem történt szabályszegés” – tudta meg portálunk az érintettől.

„Misi nem ilyen…”

Szentgáloskéren a kézbesítő felmondása után csak mobilpostai szolgáltatás van.

Megkérdeztünk néhány embert a faluban a történtekről. Egy fiatalember az esetről azt mondta, nem érti, miért kell Witzmannak ilyen alacsony szinten hepciáskodnia, de ez annak a jele, hogy kiélezett lesz a kampány. Egy idős hölgyet arról kérdeztünk, igaz-e, amit mások beszélnek, hogy Witzmann Mihály üldözte el a kézbesítőt, azért nincs már posta. Szerinte „Misi” nem ilyen, el sem tudja képzelni róla, hogy ilyesmire vetemedne.

Az okirati bizonyíték, és az, hogy a posta, mint állami cég az ügyvéd fellépése után megpróbálta eltüntetni a képviselő nevét a jegyzőkönyvből, ennek némiképp ellentmond.

Witzmann kötelességének érezte

Kerestük a panaszos Witzmann Mihályt. Szerettük volna megtudni, miért tartotta szükségesnek feljelenteni munkáltatójánál a szentgáloskéri postás kézbesítőt, valamint miután kiderült, hogy feljelentése tévedésen alapult, elnézést kért-e az érintettől.

Witzmann elismerte, hogy tőle indult az ügy. Azt a választ adta, hogy

hozzá érkezett lakossági bejelentések után cselekedett, mert kötelességének érezte a hozzá érkező panaszokat továbbítani az illetékes szervnek, jelen esetben a Magyar Posta Zrt.-nek.

A képviselő kérte az ügy kivizsgálását. De szerinte ez nem feljelentés. A bocsánatkérést firtató kérdésre pontosító rákérdezésünk után sem válaszolt.

Különös egybeesés, hogy bár a Magyar Posta sajtóosztályának napokkal korábban elküldtük kérdéseinket és az eredeti, első jegyzőkönyvet, Witzmann e-mailje után pár perccel érkezett a válasz. Azt kérdeztük: miért volt szükség az elsővel lényegében szó szerint azonos (egy bekezdéssel bővített) szövegű jegyzőkönyvet felvenni. Válaszában a posta közölte, hogy a panaszra és ellenőrzésre vonatkozóan konkrét információt nem adhatnak ki, a kivizsgálás eredményéről a panaszost (Witzmann Mihályt) az előírásoknak megfelelően tájékoztatták. Közölték továbbá, hogy „a jegyzőkönyvekből egy elírás miatt készült két változat.”

Az nem derült ki, hogy egy egyszerű elírásért miért kellett két ellenőrnek másnap újra Szentgáloskérre látogatnia.

(Címlapképünk illusztráció)